A szezonzáró értékelésem utolsó részében a támadókat próbálom osztályozni és rájönni arra, hogy miért is ez a gyalázatos eredmény. Sok összetevője van ennek, de az edzőkérdés mellett a gólgyárosok visszafogott teljesítménye lehet az egyik fő tényező. Persze, voltak csodálatos mutatványok is, de összességében itt van a kutya elásva. "Bizonyhitványosztás IV".Igen, van itt is gond rendesen! Egy normálisan, de inkább afölött teljesítő sorral nem lehet eredményt elérni. A többiek leginkább a silány és a csapnivaló között vergődtek, egy-egy kifutott sikerrel. Ha nem tudjuk rendesen összekapni a támadószekciót az őszre, megint egy ilyen szopós évünk lesz az biztos! Jelenleg nem vagyok túl optimista, hiszen sem az új GM, sem az új edző személyét nem ismerjük még. Az új arcok segíthetnek, de a maradóknak is rendben kell rakniuk magukat mind fejben, mind fizikálisan.

Kapusok után következzenek a bekkek, akiket már évek óta korholok a gyengébb eredmények miatt, de ha jobban megnézzük a dolgokat, akkor kiderül, hogy bizony ebben a szezonban nem is ők voltak a leggyengébbek. Persze, itt is vannak problémák, nem is kevés. "Bizonyhitványosztás III".Összességében nem lehetünk boldogok a védők teljesítményével, de egy-két játékosunk azért nem rossz teljesítményt produkált. Nem is annyira az egyéni dolgokkal volt probléma, inkább az összkép mutat gyalázatos formát. Az a sok hátul elvesztett korongból bekapott gól, a támadások gyenge támogatása és a kapusok gyakori kiszolgáltatott helyzetbe hozása voltak azok az okok, amiért a bekkek összteljesítményét csupán egy gyenge hármassal tudnám értékelni.

A hivatalos oldalunk nagyon jó újítással rukkolt elő a szezon befejeztével. Az ötlet nem eget rengetően új, de eddig ilyen nálunk nem volt. Múlt héten megkérdezték az olvasókat, hogy az ő véleményük szerint kik voltak a legjobbak a csapaton belül. Összesen nyolc kategóriában hirdettek versenyt. A szavazás lezárult, itt vannak a végeredmények.

Végül is jogos Cole montreali MVP címe, hiszen gólkirály lett, ő szerezte a második legtöbb pontot is, és az első sor szélsőjeként neki kellett küzdenie a legtöbbet az ellenfelek legjobbjai ellen. Price második helyét egy picikét erősnek érzem viszont, hiszen hiába lett ő a legjobb a Three Star Vote alapján, messze nem azt láthattuk tőle, mint tavaly. Nálam talán MaxPac lett volna a dobogó második helyezettje, de a nép így döntött. Pacioretty súlyos sérülésből tért vissza egy 30 gól fölötti szezonnal egy olyan csapatban, amely a liga legalján porosodott.

Legutóbb a csapat összteljesítményét próbáltam értékelni, bár elég nehéz az értékelhetetlenből valamit is kihozni. Következő írásomban hátulról nézve próbálom kivesézni a dolgokat, azaz a kapusaink teljesítményét értékelném. Itt egy hangyányival kevesebb a gondunk, de azért itt sincsen minden rendben. "Bizonyhitványosztás II".Örök érvényű tétel: ha egy csapatnak fut a szekere, akkor a kapusai is (többnyire) kiválóan teljesítenek és fordítva is igaz, hogy egy remeklő hálóőr képes a nyakában cipelni az egész alakulatot (többnyire). Nálunk viszont a csapat szégyentelenül halvány volt, így a kapusaink megítélése sem oly egyszerű. Ők is oly gyengék voltak, mint az egész, vagy a gyenge mezőnyjáték miatt voltak gyengébbek a mutatóik? A játékosokat a szokásos tizes skálán próbálom értékelni, mint ahogy félévkor is tettem.

Mivel 2007 után ismét sikerült nem bekerülni a rájátszásba, jobb híján csupán a rivális játszadozását figyelhetjük a "nagy GM-kereső show" közepette. Az első körből már lement pár csata. Voltak jobb és kevésbé izgalmas összecsapások is, néhány komolya meglepetéssel fűszerezve. Kinek szurkolhatunk, ha a mieink már csupán a golfütőkkel játszadoznak? Szükségből.Persze egy igazi Habs-drukker másik csapatnak sem tud teljes szívből szorítani, de azért itt-ott azért csak találunk egy-két kapaszkodót, ami miatt az egyik fél szimpatikusabb, mint a másik. Próbáljuk ennek fényében figyelni a csatákat, hátha még szórakozni is tudunk rajtuk.

Émile "Butch" Bouchard szombaton hajnalban, 92 éves korában távozott. A hosszú betegség végül legyőzte a legendát. Elment, de soha nem felejtjük el amit elért, ahogy játszott a csapatért, a városért. Bár koromnál fogva nem láthattam játszani, az eredményei, a sikerei mindent elmondanak erről a nagyszerű játékosról és emberről. Nyugodj békében, Butch!Nem volt még egy olyan bekkünk, aki így tudott volna ütközni vagy passzolni, mint ő. Már a bemutatkozása sem volt mindennapi, amikor 1941 őszén biciglivel érkezett meg első Canadiens-es edzőtáborába. No, nem pár métert tekert csak, hanem 50 km-et kellett megtennie szülővárosa, Ste-Hyacinthe és Montréal között. Már az indulásától kezdve fontos része volt a csapatnak, és az is maradt a negyvenes-ötvenes években.

Számunkra véget ért a szezon, így itt az ideje, hogy értékeljük a látottakat. Sok jóra, szépre nem fogunk majd visszaemlékezni, ha pár év múlva visszatekintünk a 2011/12-es szezonra. Érékelésem első részében a csapatot veszem górcső alá, majd később jönnek a csapatrészek, illetve az egyéni értékelések. "Bizonyhitványosztás".Kezdjük akkor a csapat értékelésével! Mint mindenki jól tudja már, összesítésben a keleti utolsó helyen végeztünk (15.) 78 megszerzett pontocskával (31-35-16). Az egész ligában is csak két egylet volt nálunk is szerényebb, mégpedig a Columbus (65 pont) és az Edmonton (74 pont). Mi lehet az oka ennek a drasztikus visszaesésnek? Tavaly még 96 ponttal a hatodik helyen jutottunk be a rájátszásba, most meg leghátul égünk.

Nagy volt részemről a várakozás, de gyakorlatilag nem történt semmi. Számunkra legalább is a harmadik hely megmaradt, és a Columbus visszacsúszását tekintve tényleg nem történt semmi érdekes mozgás. Jó lesz nekünk a 3. pick, nem nagyon lehet rontani már ilyen választék mellett. A helyes döntést majd az idő fogja értékelni, de nagyon bízhatunk egy kedvező jövőképben, hiszen öt embert is húzhatunk majd az első százból. Remények.Az Edmonton micsoda mázlista, zsinórban harmadszor is ők választhatnak majd a drafton először. Persze, ez még nem 100%, hiszen simán megengedhetik maguknak azt, hogy egy top 4 bekkért cserébe lejjebb adják a draftcédulájukat. Csatártehetségük most van bőven (Hall, Nugent-Hopkins, Eberle), megfelelő védőjük és kapusuk viszont nincsen. Mi esetleg felkínálhatnánk nekik Kaberlét, esetleg Markovot, de nem hiszem, hogy nagyon kapkodnának értük az idei teljesítményük után.