A második kör sem maradt el meglepetésekben az előző mögött! A négy továbbjutó közül talán csak a Rangers sikere volt "papírforma", a többiek menetelése már egy kissé a "hűha" kategóriába esik. A konferenciadöntők is hasonló dolgokat tartogatnak, de mivel a bent lévők nem a mindenki kedvencei (kivéve itt is a NY) csoportba tartoznak, a folytatás nem hoz majd talán akkora felfokozott várakozásokat, mint az előzőek.
Az előző körös tippjeim enyhén szólva is besültek, de ahogy nézegettem, más "jósok" sem érezték túlzottan az eredményeket. Egyedül a Rangers továbbjutása papírforma, a többiek kisebb-nagyobb meglepivel szolgáltak mindenki számára. A Devils alaposan kifogta a szelet a Pens-t lenyomó Philli vitorláiból, míg nyugaton a "tengerpartiak" simán alázták az előzetesen jóval sanszosabb St. Louis-t. A Phoenix igen masszív védekezése is megfeküdte a kicsit talán sokat pihenő Preds gyomrát, így ott is egyértelmű siker született.
Martin Brodeur montréali kötődése révén talán kicsit jobban "szerethettük" a Devils továbbjutását, de máskülönben eléggé hidegen hagyott az Atlantic Div. belső vívódása. Ami működött Malkinék ellen, az nem a jobban védekező és főleg jobb kapusteljesítménnyel rendelkező NJ ellen. Hiába szerzett vezetést a narancsszínű társaság, 0:1 után nem tudták útját állni a Kovalcsukéknak. Érdekes volt látni, hogy hiába szerzett legtöbbször vezetést a Flyers, a Devils mindig képes volt fordítani.
A Rangers dolga már sokkal nehezebb volt. A Hunter által átszervezett Washington igazi ellenfele tudott lenni az alapszakaszt keleten elhódító almásoknak. Hiába vezetett háromszor is a kék együttes, a Caps mindig tudta hozni a következő meccset. Kapusfronton Holtby felnőtt Lundqvist mellé, míg mezőnyben Ovecskinék szintén tartani tudták a lépést. Végül a hetedik, New York-i mérkőzés döntött, de itt is szoros eredmény született. Nem kell szégyenkeznie a fővárosiaknak, de azért bánhatják, hogy idén sem sikerült a konfdöntőbe kerülniük. Egykori embereink közül Halpern nem sok vizet zavart, de az alapszakaszban gyengén muzsikáló Roman Hamrlik egészen felfutott, még gólt is szerzett az utolsó meccsen.
A döntőre nehéz jósolni, de szerintem a lendületbe jött New Jersey-t már a Rags sem tudja megállítani. Persze, ha pörgősebb játékot produkálnának, mint az első két körben, akkor más lenne a véleményem, de a jelenlegi formák alapján inkább a Devils győzelme felé hajlok. Nekik is nehezebb lesz, mint az előző fordulóban, hiszen a kapuban nem Brizsgalov bénázik majd, hanem a Vezina idei legnagyobb esélyese. Szerintem nem a kapusteljesítmények fognak döntetni, sokkal inkább a speciális egységek munkája. Mint tudjuk, a NJ ebben igen jó, nehéz nekik PP-ben betalálni. A védekezésben sincsen nagy különbség a két alakulat között, szóval maradnak a csatárok. Ebben jobban áll a Rangers, de kérdés, hogy ki tudják-e hozni ezt éles szituációkban is. Meglátjuk, hétfőn indul az ütközet!
HabsBlog tipp: 4:2 a New Jersey javára.
Nyugaton két elég sima, és egy egy kicsit unalmas párharcot láthattunk. A Phoenix továbbra is tudja azt hozni, amit egész évben megszokhattunk tőle. Masszív védekezésből indulva, egy-két jókor szerzett góllal demoralizálják ellenfelüket, ami később már nem is tud felállni. Ez történt most is, a Predators szinte egy pillanatig sem volt képes komoly ellenállást kifejteni a Farkasokra. A harmadik meccset tudták csak behúzni, de ez édeskevés volt a sikerhez. Rinne nem volt olyan "bravúros", mint amit megszokhattunk tőle. Andrej Kaszcicin (két góljával még így is a legjobb volt) és Alex Radulov Glenndale-i éjszakai bulizása miatt belső eltiltást kapott, ami megint csak nem segítette a csapatszellemet. A másik oldalon Shane Doan (Carey Price unokatestvére) vezette alakulat ki is használta az ellenfél botlásait és behúzta a sorozatot.
A Kings sikere még az arizónaiakénál is nagyobbat szólt, hiszen az előző körben magabiztosan továbbjutó Blues söprése nem mindennapi tett volt. Halak sérülése után Elliott nem volt képes megállítani Carteréket. Az alapszakaszban döcögő kaliforniai támadások egy csapásra feljavultak, míg a másik oldalon érthetetlen visszaesés volt tapasztalható.
A nyugati döntőben szerintem az LA képes lehet feltörni a Phoenix kemény diónak számító védelmét, és a "pályahátrány" ellenére is győzedelmeskedhetnek. A Quick-Smith párharc valószínűleg egál közeli lesz, így a társak teljesítménye, illetve a jobb támadóegységek dönthetnek. Személy szerint teljesen hidegen hagy, hogy melyik banda verekszi be magát a Stanley-döntőbe, így elég nyugodt szívvel tudom majd figyelni az ütközeteket.
HabsBlog tipp: 4:2 a Los Angeles javára.
