RÉGI IDŐK HOKIJA - A MI KÁRUNKRA
"IT WAS PRETTY OPEN AT BOTH ENDS. IT WAS JUST OLD TIME HOCKEY REALLY, GOING END-TO-END AND SCRAPPING IT OUT. IT WAS ACTUALLY PRETTY FUN TO PLAY IN; IT'S JUST THE..."
(Price arró, hogy mennyire élvezte a mérkőzést.)
Hullottak a gólok, repültek a kesztyűk, mint a régi szép időkben! Egy gond volt csak az egésszel, hogy bukta lett a vége, mégpedig nem kicsi! Védekezésünk teljes csődjét figyelhettük hatvan percen át. Hiába voltunk elöl szokatlanul hatékonyak, hátul képtelenek voltunk ellenállni a hazai rohamoknak. Idei legtöbb gólt hozó meccsünkön megszakadt a Babvárosiak elleni sikersorozat is. Még a bunyókban sem voltunk igazi partnerek, habár Price legalább szépen jégre döntötte vetélytársát.
Wisniewski visszatért torokfájása leküzdése után. Így megint Picard-nak kellett szünetet tartania. Párjának Hamrlikot kapta, Spacek meg Weber játszott együtt. Elöl Pyatt és Pouliot cseréltek sort, más változás nem követte a vasárnapi edzői meccs közben variálgatást. Kapuban Price, ki más. Az eddig három győztes meccsen is ő védett, miért lett volna ez másképpen most.
Amikor Pyatt helyzetét Thomas bravúrral nyomta, ki még azt hittem, hogy lesz esélyünk ezen az estén is az ellenfél barlangjában. A későbbi keménykedés előzménye Marchand ütközése Hamrlik ellen, miután a bekk a jégen maradt. Pont a bostoni kezdte a gólgyártást is, melynél Wisniewski kissé lemaradt. 12 másodperccel később már ott volt a második is, Horton lövése magasra pattant, amire Dennis Seidenberg érkezett a leggyorsabban Subbanék között. Gomez kiállítása után négy a háromra támadhattak, de Price még a helyén volt. Horton ziccerét is kiválóan hárította. Azért a 2-8-as gólhelyzetarány és a 8-18-as SOG jól jellemezte az első harmadban történteket.
A góleső a másodikban kezdődött. Brian Gionta (20) gyorsan szépített, pont jól érkezett Wiz kipattanójára. Ez volt a 200. NHL-es találata a kapitánynak. Subban (7) bombájával már egyenlíteni is tudtunk. Ettől viszont nem nyugodtunk meg, talán még idegesebbé váltunk. Nem sokkal később már megint a Bruins-nál volt a fór Adam McQuaid első idei találatával. Erre is volt még válaszunk! Darche visszatett korongját Yannick Weber (1) vágta be, ami pályafutása első gólja volt a legjobbak között. Ryder és Lucic gyors góljai után már nem állította meg semmi az erőszakot. Még a kapusok is összekapaszkodtak, melynek során Price jégre küldte Thomas-t. David Desharnais (4) hiába szépített gyorsan, de Lucic megint átvert minket.
Nem adtuk fel, Max Pacioretty (7) emberelőnyös góljával ismét csak egy gól volt a hátrányunk. Michael Ryder nagyon elemében volt. Előbb nem adták meg a gólját, de a következő támadásból ismét bevette a kapunkat. Öt perccel a vége előtt az eddig eredménytelen Nathan Horton is betalált, így már hárommal mentek. A pofonok völgye csak ekkor indult! Krejci nekiment Pouliotnak, majd mikor Ference nekiment Plekanecnek, mindenki ütött mindenkit. Tőlünk Moen, Spacek és Hamrlik is öklözött. Slusszpoénnak ott volt még Pacioretty (8) gyönyörű lövéséből született gól.
Csúnyán kikaptunk, a gólokban és a bokszban is. Védelem nulla volt, de inkább -2, Ha Price nem védett volna néhány nagyot az elején, már az első harmad után vége lett volna. Így viszont néhány ügyes góllal tudtuk tartani a lépést a Bruins-szal, de mindig ők voltak lépéselőnyben. Martin rendszere ismét csődöt mondott. Közben Gionta 200. és Weber első gólját is ünnepelhettük volna, ha lett volna rá idő. Nem sokszor fordul elő, hogy hat gólt lőve vereséget szenved a csapat.
A Gomez-Eller-Kaszcicin sor durván megbukott, -4-gyet hoztak nulla ponttal. Nem jó ez így, de egy 7 millás játékost nem akarunk lejjebb nyomni. Egy FO-t sem tudott elhozni, pedig hétszer is próbálkozhatott. Másik véglet Gionta-Desharnais-Pacioretty trió, akik jól nyomták támadásban. Védekezésünk bénázása ellenére azért Subban legalább elöl jól működött. Egymás után második meccsén is gólt lőtt, az utóbbi négyen pedig mindig szerzett pontot. Öröm az ürömben, hogy a PP-nk ismét működött, négy gólt is el tudtunk érni.
Nem sok blokk volt, ezért volt annyi gól. A két csapat összesen csupán 13-at tudott lehozni. A két banda összesen 182 büntető percet dobott össze, ami több mint az összes tegnapi meccsen együttvéve.
Ismét keleti sereghajtója ellen kell küzdenünk, most éppen az Islanders (17-29-7) látogat el hozzánk. Egy nappal a bostoni hacacáré után egy sima kis győzelemmel is simán beérném. Mostanában egy győzelemre egy vereség jut arrafelé. Kapusgondjaik orvoslására elhozták Phoenix-ből Al Montoyát egy hatodik körös draftjogért cserében. Egyébként sok a sérültjük, egy teljes oldalt tele lehetne velük írni.
Matt Moulson a legutóbbi torontó meccsen 19. találatát jegyezte, ami a legtöbb a csapaton belül. Az újonc Michael Grabnerre is figyelni kell, mert már 17-nél jár, ebből nyolcat legutóbbi 11 meccsen ütött. Ez lesz idén az utolsó, negyedik találkozásunk. Az első kettőt simán nyertük (5-3, 3-1), de karácsonykor kiszívtunk 1-4-re. Wisniewski először fog korábbi csapata ellen játszani, pont a legutóbbi meccs után szereztük meg. Érdekesség, hogy 4 pontjával (2+2) ő volt a legeredményesebb Szigetlakó. Nálunk Plekanec hozta össze a legtöbb pontot, ő is négynél (3+1) jár, megelőzve a 3-3 pontos Halpernt és Kaszcicint. Kapuban valószínűleg Auld fog védeni és White-ot is visszahívtuk a „kemény öklök éjszakája” után.