LÁTTAM MÁR EZT A MECCSET?!
"YOU CAN ACCEPT A LOSS WHEN YOU'VE PLAYED HARD, BUT TONIGHT WE DIDN'T PLAY WITH ENOUGH INTENSITY AND, IF YOU LOOK AT THE SCORESHEET, YOU'LL SEE THAT OUR BEST..."
(Martin kritikája a fiúk felé.)
Megszakadt, négynél nincs tovább. Nem gond, lesz majd másik győzelmi sorunk. Az is OK, hogy nem kelet ellen vesztettünk legalább. Mintha a korábbi New Jersey, vagy a Florida elleni meccset láttam volna ismét. Semmi nem sikerült ezen az estén, a csapat valahogy el volt varázsolva. Nem az volt a baj, hogy rosszul játszottunk, hanem az, hogy nem adtunk ki magunkból mindent. Majd javítunk a Leafs ellen, akkor majd kijön a tudás is. Régi embereink közül Frankie Bouillon kilenc itteni szezon után szépen tért vissza, neki szívből gratulálok!
Kihagyott edzés után Halpern és Gorges is játékra jelentkezett. Biztonsági okból azért Weber is fel lett húzva Hamiltonból. Lehetőséget még nem kapott, de előbb-utóbb jégre léphet. Otthon jól ment eddig a Preds ellen, öt győzelem mellett csupán egy OT-s vereséget szenvedtünk el eddig. Nézők már a meccs előtt örülhettek (utána már nem tudtak...), mert csapatfotó osztogatás járt a belépő mellé. Visszaugorva még egy kicsit az előző Philli elleni derbihez. Richards kapitány keményen kikelt Subban játéka, stílusa és egyébként mindene ellen a sajtóban, biztos lesz még ennek folytatása, leghamarabb a jövő hétfői visszavágón.
Elég pontatlan játékkal jöttünk ki, sem elöl sem hátul nem akartak működni a dolgok. A Preds sem volt szuper formában, de azért volt néhány Price mentés. Subban és Picard ütközései viszont elég látványosra sikerültek. Nekem egyedül a negyedik sor munkája jött át, Elleréken éreztem, hogy gól kell ezt a game-et játszani. Hornqvist közeli lövésénél már majdnem buktunk, de ekkor még kapusunk zsenije és a mák-faktor kihúzott minket a csávából. Hamrlik keményen palánknak szorította Legwandot, aki jégen is maradt egy darabig. Lapierre-nek az üres kapu is tele volt, és az egy szem PP-n is megint gyatra volt. A tizenhat kapott lövés kicsit soknak tűnt húsz perc alatt.
Középső elején már nem segített semmi. Egy "semmi akcióból" előnyhöz jutott a Nashville. Bouillon beadásából Goc fonákkal csinált fonákkal 0-1-et. Sorra kaptuk az előnyöket, olykor kicsit következetlenül is. A 28 másodperces kettős előny is kevés volt, túl kényelmesen játszogattunk, csak összedobjuk majd azt az egyenlítő találatot, de hiába mert a 12 lövés és Spacek ajtó-ablak ziccere is kevés volt Rinne ellen.
Harmadikban már éreztem, hogy gond lesz. PK-ban Gorges-nek bevetődve kellett a korong útjába feküdnie. Sullivan beadást aztán O'Reilly korival tolta kapuba, de egyértelműen szabályos találat volt. Price kedve is elment az egésztől, erre volt jó példa a harmadik vendég találat, amit megint Goc vert be a kígyótérről. Végére még ott volt Spacek sérülése, ami remélhetőleg nem komoly és nem kell ezért Weberhez nyúlni szombaton.
Ha nincs nálunk az előny, nagy eséllyel bukjuk a meccset. Ezt történt most is. Az előny általában jól hat a csaptokra, de nálunk ez még az átlagosnál is fontosabb. Játékunk leginkább vezetésnél dominál, de hátrányban már gondban vagyunk. Martin ugye hagyományosan képtelen meccs közben felrázni a bandát, anélkül pedig vége. Egyedül Ellerék sor játszott jól, míg a többiekről inkább csak keveset írnék. Plekanecék nem csak gólképtelenek maradtak, de hátul is róluk jöttek a bekapott korongok. A -3-as mutató nem valami fényességes egy első line-tól. Pár jó meccs után megint Spacek és Hamrlik volt a leggyengébb láncszem védelmünk fonatában. Ha rutinos emberink betliznek, mit tegyenek a többiek!
Lassan két éve (672 napja) nem tudtunk gólt ütni a Preds-nek, ami elég cikis. Ez volt az első regular vereségünk tőlük a Bellben. Tavaly legalább Price 53 védése jelentett valamit, de a most csak 27 sikerült neki. Tampának 33 lövés is elég volt nyolc gólhoz, míg nekünk 30 is kevés egy nyavalyáshoz. Rinnenek még nagyon bravúroskodnia sem kellett, egyszerűen megoldottuk mi magunk.
PP ismét No Comment, PK viszont ott volt a szeren. Azért ott is éreztem, hogy ez nem a mi estén, sok bizonytalanságot láthattunk.
Szombaton örökrangadó, jön a Toronto (7-8-3)! Jó kezdték az évet, éppen minket vertek a nyitányon 3-2-re, de utána erősen visszaestek. Most talán ismét erőre kaptak, hiszen előbb a Nashville-t, majd a Devilst verték meg. Ezt kell hétvégén lezárnunk és visszarakni őket ahová valók, a vesztes szerepébe (Losers Since '67).
Dion Phaneuf és Colby Armstrong már régóta sérültek, hozzájuk csatlakozott a héten J-S. Giguere is. Gustavssontól nem tartok, elöl viszont ott lesz MacArthur, Kessel és Hraboúszki. Speciális egységeik nem valami félelmetesek, PP-ben 17-ek, míg PK-ban csupán 26-ak. Mi vagyunk az esélyesek, de az ilyen meccsek szoktak nekünk nem sikerülni. Be kell lőni az első gólt, ami majd felpörgeti a csapatot és nem lesz baj.
