KONFERENCIA-DÖNTŐBEN VAGYUNK!!!

"WE'VE BEEN TALKING ABOUT A LOT, 'LET'S MAKE SURE WE PLAY THE LAST GAME AT THIS RINK. THAT'S A COOL PIECE OF HISTORY FOR US."

(Cammalleri arról, hogy történelmi meccset játszottunk a csarnok zárómérkőzésén.)

Megcsináltuk, igen, sikerült a csoda! Hihetetlen érzés volt ismét a hetedik mérkőzésen megszerezni a továbbjutást jelentő sikert. Mindenki egy emberként küzdött, egy rövid időszakot leszámítva fergetegesen játszott a banda. Halak a kapuban már-már emberfeletti, védők mindent beleadtak, a Cammalleri-Gionta duó pedig alaposan megsorozta a fél térdre zuhanó hazaiakat. Ennél szebb továbbjutást nem is remélhettünk, de én valahogy éreztem ezt, bíztam a fiúkban. Amióta 1-3-ról felálltunk a Caps ellen, nincs lehetetlen, amit ez a társaság el nem tudna érni. Van itt szerencse, varázslat, vagy hívjuk, aminek csak akarjuk, de működik, hat. Előbb az Elnök Kupa győztesét, most pedig a címvédőt is térde kényszerítettük!

Utolsó mérkőzés az elődöntőben és utolsó mérkőzés a Mellon (Civic Center) Arenaban is. Érdekesség, hogy a nyitómeccset is mi játszottuk itt még ’67. október 11-én. Akkor 2-1-re nyert a Béliveau-féle társaság, és a késő utódok sem akartak lemaradni a nagy öregek által kijárt ösvényen. O’Byrne maradt ki a védelemből, hiszen Gill vállalni tudta a játékot. A második sorban ezúttal ismét Moen kapott lehetőséget. A Bell ismét megtelt, hiszen kivetítőn élvezhette a több tízezres tömeg az idegenbeli meccset. Olyan hangulatot csináltak a srácok, mintha otthon játszana a csapat.
Egyébként hetedik meccset utoljára 1994-ben, a Boston ellen veszítettünk, ami nem most volt. Idén eddig öt élethalál meccsünk volt és mindet hozni tudtuk. Martin sem volt eddig szerencsés az utolsó derbikkel, mielőtt hozzánk került nulla állt a neve mellett a győztes rablikában, ami mostantól már kettő. Egyébként megint abban az aranyszínű nyakkendőben volt, amit a Caps kiverésekor kezdett el hordani. Ez lesz talán a csapat fő kabalája a folytatásban is!

Crosby gyors előnybe segített minket, amit kegyetlenül ki is használtunk. Fél perc után már vezettünk is, Subban lövését Gionta (6) piszkálta be Fleury ketrecébe. Gio egyébként pályafutása során még nem lőtt hetedik meccsen gólt! Nem álltunk le, előbb Lapierre kapuvasa, majd Plekanec kiugrása jelezte, hogy nem állunk be védekezni az egy gólos előny megszerzésével. Moore (3) csodás fordulásos találatával már kettővel mentünk a harmad második felében. Neki nagyon megy a hetedik meccseken, hiszen a Washingtonnak is vert egyet annak idején. Halak az első felvonásban még nem volt agyonfoglalkoztatva, de a végén egy szép kijövős szereléssel jelezte, hogy ő is a jégen van.
Másodikban ott folytatódott az összecsapás ahol az első abbamaradt. Pens kissé álmosan játszott, míg mi mindent kihasználtunk. Andrej Kaszticin szerzett korongot, Spaceknek passzolt, ő pedig tovább Cammallerinek (12), aki kapásból ismét pókhálózott egy kicsit. Óriási játék volt, igazi mestermunka! Következő emberhátrányunkban is mi kezdeményeztünk, Moen (2) szépen kilépett a baloldalon a hezitáló védők között, majd bevágta a negyediket. Ennyi volt a mérkőzés Fleury-nek (4/13), jött helyette Johnson, aki egy óriási hibával nyitott. Ugyanis pont AK-nak passzolt, majd a kipattanóra még Giontanak is volt érkezése. Nagyon jól pörögtünk, ott voltunk minden passzon. Sajnos ez nem tartott sokáig, mert egy szerencsés góllal szépített a hazai csapat. Történt ugyanis, hogy Letang célt tévesztett lövése a bíró korijáról pont az üresen érkező Kunitz elé került, aki nem hibázta el a ziccert. Ez az esemény életet lehelt a Pensbe, sorra jöttek a veszélyes akciók, de viszonylag résen voltunk. Később amitől féltem bekövetkezett. Még a harmad vége előtt ismét eredményes volt a hazai banda, Staal góljával ismét csak kettő volt a különbség. Hamrlik éppen bot nélkül állt, ő pedig a kapu előtt ügyesen piszkált bele Ponikarovszkij lövésébe. AZ utolsó három lövésből két gólt is tudtak szerezni.
Nagyon melegre sikerült a folytatás is, hiszen Gorges kiállításával egy percig 4-a-3-ra támadhatott a fekete sereg. Halak bravúrok segítségével sikerült átvészelni ezt az időszakot is. Közben elrepedt palánknál lévő plexi, de nem kellett kicserélni. Életet mentett a következő találatunk. Megint előnybe kerültünk, amit tökéletes higgadtsággal értékesíteni is tudtunk. Cammy szép passzát Giontanak (7) már csak be kellett segíteni Johnson kapujába. Pont tíz perc választotta el a csapatot a csodától, de még keményen meg kellett küzdeni minden egyes korongért, hatástalanítani kellett minden egyes lövést. Jaro mindent fogott, mint a festék, hiába hozták le a kapust is emberelőnyben. Magát a fórt kissé erősnek éreztem, Gillre kissé rászálltak a csíkos urak. Az eredmény már nem változott, jöhetett a kézfogás.

Az egész csapat, egytől-egyig szuper volt. Nem tökéletes, de egy ilyen továbbjutás után nem fogok senkit kritizálni. Majd akkor, amikor rosszul jövünk ki a hibákból. Kezdeném Halakkal, aki a PO-s kabalánkká vált. 37-et védett, így a Pens akár már ebből tudhatta is, hogy elbukták a továbbjutást, hiszen ha Jaro 35-nél többet véd, egyszerűen verhetetlen a csapat. Zseniális, fenomenális, hihetetlen. Ilyen teljesítményre van szüksége egy csapatnak, amely kupát akar nyerni. Nem rossz egy kilencedik körös figurától, főleg, hogy az 1/1-es mekkorát betlizett.
A visszatérő Hal Gill ott folytatta, ahol abbahagyta. Most csupán három blokkot nyomott, de lélektanilag „blokkolta” jelenléte a hazaiakat. A csapat egyébként durván nagy fölénnyel vezeti a blokkolás PO-s ranglistáját, valami százzal többet csináltak, mint a második Chicago. Subban szülinapja előtt ismét mindenkit megajándékozott egy szuper teljesítménnyel. Öt blokk, egy gólpassz és megforgatott pittsburgh-i játékosok, mi kell ennél több. 21 éves fejjel több éves tapasztalattal rendelkező profit idézően játszik. Gorges is tartja nagy formáját, ismét ötször állt a lövés elé, amivel a kapus életét könnyíti estéről estére. Az öregek (Spacek, Hamrlik és Bergeron) sem lógtak ki a sorból, őket is csak dicséret érheti. Crosby-t és Malkint végig (mind a hét meccsen) kontrol alatt tudták tartani, nem véletlen, hogy összesen csupán kétszer voltak eredményesek a Penguins zsenigyerekei.
Csapatjátékunk pontosságáról egy beszédes adat: a meccsen NEM VOLT eladott korongunk, míg ugyanez a szám a másik oldalon 14… Gyorsak és hatékonyak voltunk, jól olvastuk a Pens minden gondolatát. Pedig kemény fizikai nyomást gyakoroltak ránk, összesen harminckétszer ütköztek le a mi tizennégyünkkel szemben. Plekanec a PK-ban domborított óriásit, ami hibátlan (6/6) tudott maradni ez ellen a PP-unit ellen. Moore már megszolgálta a második körös draftcédulát, Pyatt simán hozza azt, amit elvárunk tőle, míg Lapierre ismét a szívét tette ki a pályára. Moen most jó volt Gomezék mellett, de PK-s találata volt a legszebb. Azt azért sajnálom, hogy megint három sorral nyomtuk, szegény Metropoliték (Darche és Pouliot) alig pár percet lehettek csak bent.

Ellenfélre még várni kell, de nem is baj, jól jön ez a kis pihi a nagy célok előtt. A Boston-Philli párharc is hetedik meccség jutott, pénteken lesz a döntés. Vasárnap kezdődhet a konferenciadöntő, csak még azt nem tudjuk, hogy melyik városban kell szobát foglalni a csapat részére (valószínűleg minkét helyen megtesszük a mai nap folyamán). Nem tudom, van-e realitása Markov visszatérésének, de nagyon tudnék neki örülni, mert vele csak erősödne a hátsó alakzatunk és a PP-egységünk is. Halak és a gólzsákok csak tartsák szárazon a puskaport, mert még hátra van a menetelés másik fele!

Közben meg van az ellenfél: Philadelphia testén vezet az út a Stanley-hez! Hetedik meccsen (0-3-ról jöttek vissza!!!) vívták ki a továbbjutást úgy, hogy a Bruins már 3-0-ra is vezetett. Nagy küzdők, mint mi, nem lesz egyszerű derbi. Ők is sérültekkel küzdenek, és nincs igazán elsőszámú kapusuk sem, de mégis veszélyesek. Nem lehet félválról venni őket sem, mint ahogy az előző két ellenféllel sem tettük ezt. Alapszakaszban döntetlenre végeztünk, 2-2 győzelem sikerült mindkét félnek. Küzdelmes és sportszerű csatát várok, győzzön a HABS!