SIMA GYŐZELEM, EZ MOST (IS) JÓL ESETT
"THAT'S WHAT IT TAKES TO WIN - EVERYONE'S CHIPPING IN. WE'RE GETTING HEALTHY BODIES AND WE'RE STARTING TO LOOK LIKE THE TEAM WE SHOULD HAVE BEEN ALL YEAR."
(Gomez arról, hogy egyre jobb lesz a csapat.)
Tényleg kezdünk csapatnak látszani, mégpedig olyannak, amely akár a PO-ba is bejuthat! Messze még a vége (azért már közeledik), az ilyen riválisok elleni pontszerzés duplán számít. A szokásos arcok mellett ismét olyanoknak is nagy köszikével tartozunk, akiktől nem ezt várnánk. Gondolok itt elsősorban a Tampából eltanácsolt Darche-ra, aki megrázta magát korábbi kenyéradója ellen.
23 napja nem játszottunk a hazai fanatikusok előtt, hiszen két hét olimpia, majd egy hét túrázás volt terítéken. Annyival volt más a kezdő felállásunk, hogy most Halak már az elejétől fogva védhetett. Nem véletlen, hiszen a Molson Cupot is át kellett neki valamikor adni. Január-februárban (is) ő volt a legértékesebb emberünk. Érdekesség, hogy előtte Price vitte el kétszer a kupát, így ebben a szezonban csak a kapusoknak osztották ki ezt az elismerést. Talán most összeállt a csapat, most nem kellene megsérülni senkinek. Metropolit már a 400. NHL-es mérkőzésére vonulhatott ki a többiekkel együtt. Ha már kerek fordulók, Martin mester 550. győzelmét írhatja fel noteszébe.
Valami félelmetesen jól kezdtünk, csak néztem, hogy mennyire rá tudjuk erőszakolni játékunkat a meglepett fehérekre. A vezetés is gyorsan meg lett, amikor az első emberelőny végén Gomez ment el a kapu mögé, ahonnan pontosan passzolt az érkező Metropolit (15) elé, aki nem hibázott. A letámadásunk tovább folytatódott, Gomez (12) a megszerzett koronggal köténygólt varázsolt Niittymäki hálójába. Halaknak nem sok dolga akadt ekkor még, két közeli kísérletet kellett csupán hatástalanítania. Végén meghűlt bennem és szerintem minden Habs-drukkerben az ütő, amikor Plekanec a jégen terült el egy térd a térd elleni ütközés után. Mindenki fejében elevenen él még Cammalleri hasonló sérülésének rémképe. Szerencsére egy kisebb ápolás után a második harmadban már újra a jégen köszönthettük idei pontkirályunkat. Én azért vártam volna egy kis bunyót Ohlund ellen, ne engedjük meg már minden senkiházinak, hogy szétvágja a legjobbjainkat!
Másodikban egy otromba hiba miatt feljöttek a vendégek. Emberhátrányban Gill pont az üresen ácsorgó Stamkos ütőjére passzolt, aki köszönte szépen és bevágta a léc alá. Sokáig nem örülhettek Lecavék, mert egy perccel később Gionta korongszerzése után Gomez gólpasszal segítette Pouliotot idei 16. találatához. Nem volt vége, nem sokkal később a kapu előtt Darche (4) is betalált. Le is hozták a finn hálóőrt, jöhetett Smith. Matt Walker a túloldalon első gólját vágta, persze egy Moen ütőjén megpattanó korongból.
Az utolsóban, hogy ne kelljen sokat izgulnunk, Plekanec lepattanó lövését Darche (5) kotorta be közelről. Innentől takarékra állítottuk magunkat, hagyva, hogy a vendégek erőlködjenek, de ők is érezték, hogy nem sok keresnivalójuk van ezen az estén. St Louis azért még lőtt egy gólt fonákkal, hogy "rendes" találatuk is lehessen.
Győzelem volt ez is, mint a Ducks elleni, de most nem kellett vért izzadnunk. A gyors és határozott gólok megadták az alaphangot, onnantól nem volt pardon. Egyre jobb lesz ez a támadószekció, bár még lehet javulni. Cammyvel még hatékonyabbak leszünk, csak jönne már! Gomez (1+2) végre úgy teljesít, ahogy egy hét millás ürgének kell. Szerencséjére társai, Gionta (+1) és Pouliot (+2) is segítenek neki. Azért sajnáltam, hogy Gio egy nyamvadt üres kapus góllal sem tudta folytatni gólszerző sorozatát! Plekanec olimpiai fáradsága talán már elmúlt, de kellene neki végre már egy megfelelő szélső. Andrei Kostitsyn még gyenge, Pyatt meg (még) nem top játékos. Darche ismét bizonyította, hogy kiváló húzás volt felrántani a farmból, már ötödik gólját szerezte, most még duplázott is. Kedve is volt, öt lövéssel a legaktívabbnak bizonyult. Metro 15. találata karriercsúcsnak számít, ennyi PPG-t életében nem szerzett, mint ebben a szezonban.
Védelemben Hamrlikék ismét szuperül dolgoztak (+2), és Markov (2A) is kitett magáért. Gill és Gorges volt most a gyengébb formáció, de ezt is elviseltük. Úgy érzem, márciusra eljutottunk addig, hogy legalább egy rendes párost ki tudunk minden meccsen állítani. Kapuban Halak (28/31 - 90,3%) megszerezte huszadik sikerét is, ami egyéni rekordja. Hitekben megint alulmaradtunk - miért nem lepődöm meg..., de a bedobó körben brillíroztunk (39-25).
Holnap jön a liga leggyengébbike, azaz várjuk az Edmontont. Tegnap otthon verték őket az ottawaiak, az utolsó harmadban estek össze. Kötelező győzelemnek kellene lennie, de az ilyenek szoktak lenni a legnehezebbek.
Lassan Cammalleri is ütőt ragadhatna már, Plekanecnek szüksége lenne rá. Bergeronnal kicsit más a helyzet, hiszen a PP-nknek jót tenne, de a jelenlegi védelembe nem hiányzik. Talán megint a negyedik sor Metro mellett.
