TOVÁBBRA SEM MEGY A JÁTÉK, DE LEGALÁBB GYŐZTÜNK
Ismét nyugati konferencia csapatához, a legutolsó helyen tanyázó Blues együtteséhez látogattunk. A szombati gyenge meccs, valamint az utazás fáradalmai meg is látszottak a teljesítményünkön. Végül sikerrel térhettünk vissza Kanadába, bár a játék messze volt attól a szinttől, amit látni szeretnénk a Habstől ebben a szezonban.
Edzőink erősen összemixelték a szombati, már megszokott sorainkat. Rögtön az első sorral kezdték: Kovalev felkerült a Koivu-Tanguay duó mellé, míg Higgins vissza a másodikba. A büntetéséből visszatérő Kostopoulos a másodikba került Plekanec mellé. A harmadik sor a Kostitsyn testvéreké, illetve Langé lett, míg a negyedikbe Bégin és Dandenault került vissza a meglepetésre kimaradó Lapierre és Laraque helyére. A védelembe Komisarek sérülése miatt továbbra is Brisebois kaphatott szerepkört.
Ismét rosszul kezdtünk, már 4 perc elteltével ott táncolt a korong a Janssen lövéséből semmit sem látó Price kapujában. A korongot még Regier is megtolta, nem maradt sok esély a hárításra. Szép csendben csordogált tovább a játék, egyik csapat sem erőltette meg magát. Sorra maradtak ki az emberelőnyös lehetőségek is. Így ment ez egészen a második harmad utolsó előtti percéig, amikor is Price passzával Andrei Kostitsyn iramodott meg a jobb szélen, kicselezte a védőt, majd kiszorított helyzetből kapura tette a pakkot. Szerencsékre az eddig jól védő Legace alatt átcsorgott a játékszer, sikerült az egyenlítés majdnem a semmiből.
Az utolsó harmad ismételten rosszul kezdődött, emberhátrányban a jól érkező Regier második gólját ütötte. A srácnak jó meccse volt, most került fel a Bluesba a meccs előtt. Kicsit nagyobb sebességebe kapcsoltunk, de nem igazán voltak átütő erejűek támadásaink. Legtöbbször a jobb oldalt erőltettük, bal oldalon nem történt szinte semmi. Aztán A. Kostitsyn kipattanó lövését, Lang harmadszorra, a levegőből verte a hazai kapuba.
Jöhetett a hosszabbítás, amely Koivu kapuszavarásért kapott büntetésével indult (Legace úgy vágta jéghez magát, mintha villám csapott volna belé...). Bouillon kapott egy korongot az arcába, azonnal az öltözőbe sietett. Visszakaptuk az előnyt, de élni természetesen nem tudtunk megint a lehetőséggel. A büntetők jöttek, Koivu és A. Kostitsyn kihagyta, ugyanúgy, mint a hazaiak. Következett hát az utolsó, Kovalev-féle rávezetés. Alex szépen húzogatott, majd az elfekvő kapus felett a fonákkal a kapuba emelt, úgy ahogy kell!
Győzelelem és a két pont a poggyászunkban volt, de a játék gyenge közepes volt csupán ezen az estén (is).
1. Volt harcosság, akaraterő. Kétszer kerültünk hátrányba, és kétszer tudtunk visszakapaszkodni. Ez eddig szokatlan volt idén a Habstől (jó, az Islanders ellen sikerült). Az első gól ismételten az ellenfélé lett, ez pedig a monreali álmos könyv szerint nem jelent jót. Sokáig úgy is tűnt, hogy ez a hajó is elment. Szerencsére A. Kostitsyn és Lang góljai még idejében jöttek.
2. Carbo végre kipróbált valami újat. Alaposan átrendezte a sorokat, egyik napról a másikra. Még együtt edzeni sem tudtak a fiúk ilyen felállással. Ami az igazat illeti, nem volt átütőbb javulás, de lagalább megpróbáltunk valamit.
3. Lang végre a kaput is eltalálta. Sikerült ismét gólt szerezni, pedig az utóbbi meccseken az üres kapu is nehézséget okozott neki. Négy lövése is volt, sőt még a faceoffból is 50% fölött jött ki. Megy ez látod, Robi, csak jobban kell akarni!
1. Ez a szönyűség, amit PP-nek hívunk?! Az elmúlt két szezonban messze a legjobb volt a mi PP-unitunk az egész ligában. Igaz, hogy Streit a Nagy Almába költözött, de ez nem volt akkora változás, hogy ekkorát forduljon a világ. Négy mérkőzés és 22 lehetőség sem volt elég, hogy egy árva gólocskát betermeljünk! A Blues ellen például 10 sanszunk is lehetett volna, az utolsó pont a OT-ban. Külön esz a fene amiatt, hogy az emberelőnyeink egy részét felesleges szabálytalanságok miatt idejekorán elveszítjük. EZ így tarthatatlan, sürgősen fel kell javulnia ennek az egységnek (is)!
2. Könnyen kapott gólok. Mostanában általában olyan gólokat szendünk be, amelyeknek nincsen előzménye, egyik pillanatról a másikra történnek a dolgok. A védelmünk valahogy kicsit lassan reagál az ilyen szitukra. A St. Louis első találatáról is ez jutott eszembe, bár Priceot takarták is lövés előtt.
3. Kovalev utóbbi meccseken nyújtott teljesítménye. Nem megy Alexnek mostanában, ezt már sajnos kijelenthetjük. Ezt természetesen az edzők is látják, tegnap össze is rakták Koivuval és Tanguayjel, hátha a két Hot csatárunk segít Kovynak visszatérni a megszokott kerékvágásba. Az eredmény egyenlőre kérdéses, azaz már a két pontgyáros sem tudta összehozni a meccs/pontot.