LEZÚZTAK MINKET A COWBOYOK FÖLDJÉN
"I WANT TO SEE HIM PLAY WITH MORE INTENSITY; I WANT TO SEE HIM WORK HARDER. I'M SENDING A MESSAGE TO HIM, BUT I'M SENDING A MESSAGE TO SOME OTHER GUYS WHO CAN..."
(Martin ezzel indokolta Kaszcicin kiültetését.)
Csalódást keltő szereplés, olykor szánalmasba forduló játékkal és kiábrándító vereséggel kellett kelet felé vennünk az irányt a mérkőzés után. Nehéz ellenfél mostanság a csillagos társaság, de a mi helyzetünkben nem lehet ilyen egyszerűen átengedni az ellenfélnek a két pontot. Gyakorlatilag minden fronton alulmaradtunk, elöl, hárul, a kapuban és a speciális egységeknél is. Totális bukás volt, de legalább az vigasztalhat egy kicsikét, hogy nyugat ellen veszítettünk ilyen rútul. Most olyan meccsek jönnek (CAR, NYI), amelyeken az ilyen játék már több, mint megengedhetetlen, már bűnnek számítana.
Martin pedagógiai megfontolásból lelátóra űzte Andrej Kaszcicint, hátha ebből tanulva ismét korábbi formáját fogja nyújtani. Persze, ezzel üzent a többieknek is, hogy így járhat bárki, aki nem játszik minden tudása szerint. Helyére előretolta Ellert, a negyedik sorban pedig Pyatt kapott ismét feladatot. Kapuban Price, nem is vártunk mást. Védelem változatlan maradt, pedig ott sem ártana egy kis fejmosás! Dallasban feltűnt ét korábbi emberünk, Robidas és Ribeiro is, míg a mieink közül Halpern viselte már korábban a fekete-zöld felszerelést.
A mostanában szokásos semmilyen játékkal nyitottunk, amit egy erősen felejthető PP koronázott meg a 3. percben. Szinte a semmiből jött az első hazai találat, ami Ott távoli lövéséből született. Ebbe kapart bele mellmagasságban Burish, ami alaposan megtévesztette Price-t. A Subban-Sutherby ökölpárbaj nem tartott sokáig, mert P.K. nem tudott rendesen megállni a jégen, és kétszer is elesett, de nem az ütések erejétől. Következett egy újabb "tökéletes" előnyjáték, amiből nem hogy nem lett egyenlítés, hanem Benn növelte a Csillagok előnyét. Gorges adta el, Picard nem tudta megállítani, majd Price-ról perdült be a korong a hálóba. Az első húszas végén pár Pacioretty lehetőségen kívül csupán halovány próbálkozásaink voltak.
A középső felvonás sem volt jobb az elsőnél. Már az elején megkaptuk a harmadikat, amikor a kapusról kijő korongot Karlis Skrastins lőtte be. Szegény Carey úgy feküdt a jégen, mintha alatta lett volna a korong, a többiek meg csak figyelték az eseményeket. A mi szépítésünket sem előzte meg valamiféle erőteljes hadjárat. Moen középre adását Darche (6) sodorta valahogy a kapuba, amely sokáig úgy látszott, hogy korival történt, de megadták a zebrák. Sokáig nem reménykedhettünk a szebb folytatásban, mert Brad Richards emberelőnyben állította vissza a két csapat közti különbséget. Kékről tüzelt, a korong pedig Gorges-en irányt váltva vágódott be a ketrecünkbe. Tizenkét lövésből kaptunk négy gólt, ami finoman szólva is dühítő.
Harmadikban Richards szólójával már jöhetett volna az ötödik, de ezúttal fölé ment a korong. Hátrányból tudtunk szépíteni, Gomez fülelte le Richards-ot, majd passzát Gionta (12) vágta védhetetlenül a hosszú felsőbe. A végeredményt Eriksson állította be előnyben, aki megint egy beleérős gólt talált. A két gólpasszos Ribeiro és Robidas voltak.
Olyan kiábrándító volt az egész mérkőzés, hogy 0-2 után nagyon kedvem sem volt tovább maradni, de valahogy végigszenvedtem ezt a két és fél órát. Annyira nem ment semmi a csapatban, hogy nem is tudom hirtelen, hol kezdjem. Legjobb talán hátul, mert talán ott vagyunk meglőve leginkább. Markov nélkül ez a védelem öreg, lassú, puha és nem képes támogatni a csatárokat sem. Gorges szörnyen játszott, Gill PK-ban még elmegy, de egyébként... Subban mindig képes meglepni az embert. Hol kellemesen, de mostanság inkább kellemetlen élményeket szerez a drukkereknek. Picard egy jó iparos, semmi több. Ezért sem kellett eddig egyik korábbi csapatának sem hosszabb távon, és nálunk sem lesz belőle nyugdíjas. Mit várunk egy Hamrlik-féle csókától, aki 25 percet nyom le és -3-mal zár. neki ez már sok, túl sok.
Price is ludas, bár kisebb mértékben talán a többieknél. Most nem káprázatos, de még olykor az átlagosat sem tudja hozni. 17 lövésből kapunk öt gólt? Mi, akik eddig hármat is ritkán szedtünk össze. Megpattanó-beleérős találatokkal nehéz valamit is kezdeni, de voltak ott csúnyácska kipattanók is.
Elöl gyakorlatilag több lövés (29) ellenére alig mutattunk valami látványosabbat. Egyedül a PK-s Gomez-Gionta akciót tudnám tiszta szívből dicsérni. Gomez újabb gólpasszával folytatja pontszerző sorozatát, de Cammallerinek ez most megszakadt. Plekanecnek meg egyenesen nem megy a Dallas ellen. Stars az egyike annak a három csapatnak, amely ellen még nem szerzett egy árva pontocskát sem. Talán Pacioretty volt a legveszélyesebb fickió bandából (7 lövés), de tőle sem kellett hideglelést kapnia Lehtotnennek. Eller akart és kapart is, de még túl súlytalan ahhoz, hogy első soros legyen. Meg milyen edzői taktika az, hogy pár perces játék után odalökünk neki 17-et. Darche legalább összességében hozza a gólokat, ami tőle még az elvártaktól is több. Csak hát ez nagyon kevés, ha az összes csapatrész betlizik. Még van egy meccsünk karácsonyig, legalább azt hozzuk, hogy ne kelljen kiábrándultan állnunk a fenyő előtt Szenteste!
Karácsony előtti utolsó fellépésünk a Carolina (15-13-4) ellen következik, akik mostanság már nem olyan gyengék, mint amikor ősszel legázoltuk őket egy megalázó 7-2-vel. Ott toporognak a PO-s vonal alatt, és arra várnak, hogy átugorhassák azt. Az utóbbi öt meccsükből négyet nyertek, ebből hármat idegen környezetben. Komoly hiányzójuk nincsen, csupán Jirzsi Tlusty játéka lehet kérdéses, szóval nem lesz könnyebb dolgunk velük sem.
Elöl Staal, Skinner és Jokinen dolgozik, míg a kapuban Ward is egyre jobb formát mutogat. Előnyben az alsó harmadban tanyáznak, míg kivédekezésben csupán hátulról a negyedikek. Ha ellenük sem mutatunk végre valamilyen eredményt, lehet kezdeni a vészharangok kongatását.
