Két hónapon vagyunk túl és eddig nem lelhetünk túl sok örömöt (semmit) az idei teljesítményünkben. Tizenkét meccset nyomtunk le és 50%-os teljesítményen állunk Öt győzelem, öt vereség és kettő hosszabbításos bukfenc. Sok oka van ennek, megpróbálom összeszedni.
Otthoni vereséggel kezdtük a hónapot az Atlanta ellen, majd következett a november legfontosabb találkozója Bostonban. Büntetőkkel elhoztuk a 2 pontot, de hétvégi Tampa elleni vereség megint visszarántott minket a földre. Következő héten egy szánalmas 0-1 a Flames ellen, amin az 1910-11-es mezben való játék sem segített. Phoenixben ismét sikerült gólokat ütve győzni, de a nashvillei kirándulásról megint csak gólt sem ütve kulloghattunk haza. Harmadik hét volt a legjobb, három mérkőzésen öt pontot akaszthattunk. Carolinát muszáj volt (nehezen ment) legyőzni, de a washingtoni siker nagy fegyvertény volt a mostani csapattól. A szombatot Laraque brutális megmozdulása rontotta el, de az egy pont a Red Wings ellen nem volt rossz. Múlt héten idei talán legszebb győzelmünket arattuk a Columbus felett, majd jött a szokásos Pens elleni bukta. Hétvégén a Washington ellen csak egy pont jött össze, pedig győzelmet érdemeltünk volna. Ezzel jelenleg (november 30.) a konferencia 12. helyén szerénykedünk, két ponttal lemaradva a még rájátszást jelentő nyolcadik pozíciótól. A divízióban is csupán a negyedikek vagyunk, melyet a Boston vezet. Lássuk, miért is ilyen gyenge a helyzetünk!
Támadásban az előző hónapban sem voltunk a topon, de még ezt is tudtuk lejjebb vinni. Csökkent a kapura lövések száma (28,2) átlagban kettővel, és a lőtt góloké is. Most 2,38-on állunk, ami csupán a 27. helyre elegendő. Ami a legkínosabb volt, hogy kétszer is lőtt gól nélkül kellett elhagyni a jeget (vs. CGY, @ NSH). Kevés a kidolgozott akció, inkább távolról próbálkozunk, vagy a kapu előtti kavarodásokból próbálunk előnyt kovácsolni. Védelem viszont javult egy kicsit, hiszen kevesebb gólt kaptunk az előző hónaphoz képest (3,21-->2,85). Több lövést kapunk, de ez nem nagy változás volt (29,5-->30,8). Markov hiányzik, de lassan hozzászoktunk. Gill is kidőlt, túléljük. Hamrlik és Spacek egyre jobban összeérik, Bergeron nem hibázik annyit.
Speciális egységeink a kezdeti betlik után valamelyest javultak. Előny-kihasználásban a 23. helyen állunk csupán így is (15,5%-->17,1%). A PK már-már ligaszintű, 17. helyen vagyunk (75,8%-->79,3%). A bedobások statisztikailag is romlottak, a hetedikről a tizenhatodik helyre estünk vissza. A fő gond nem is ez, hanem az, hogy a döntő helyzetekben nem tudjuk megszerezni a korongot (pl. vs. WSH). A nyolc meccset megélő hosszabbításos veretlenségünk is megszakadt, legutóbbi kettőt már elbuktuk. Az első kettőt Cammy és Lapierre büntetőivel sikerült behúzni. Szabálytalanságok terén is rosszul állunk, hiszen 129 perccel a 27. legdurvábbak vagyunk. Ha átlagban nézzük, ez meccsenként 13,3 percet tesz ki (14. hely).
Sérülések továbbra sem kímélnek minket. Markov és D'Agostini mellé csatlakozott a hónap elején Gill, akinek hajszáltörést diagnosztizáltak a lábában. Követte őt Jaro Spacek, akit Phoenixben talált el egy korong Szerencsére a hónap végén már visszatérhetett. Gionta három mérkőzést nyomott le sérülten, majd Nashvilleben dőlt ki. Visszatérése bizonytalan. Gomez két hete sérült meg Washingtonban, de talán ezen a héten már játszhat. Múlt hétre is jutott egy maródi, Andrei Kostitsyn dőlt ki bizonytalan időre. A sort zárjuk a Minnesotától megszerzett (Latendresseért cserébe) Ben Pouliottal, aki kézsérüléssel bajlódik. Volt olyan meccsünk (@ PIT), amikor a hét legdrágább játékosunk közül öt hiányzott. Jó hír viszont, hogy O'Byrne visszatérhetett több mint egy hónap után. Természetesen ilyen helyzetben rengeteg embert kellett felhívnunk Hamiltonból. Jött White, Carle, Pyatt, Wyman, Sergei Kostitsyn (végre!). A védőgondok miatt emeltük le a waiver listáról Jay Leachet is.
Egyénileg is tekintsük át a csapatot, hiszen ebből kiderülhetnek a finomságok is.
Csatárok:
1. sor (Cammalleri-Plekanec-S. Kostitsyn) Ideiglenes, és éppen ezért nem a legszerencsésebb felállás. Viszont a sérülések miatt csupán erre futotta. Cammy a gólokba, Pleks a pontokban viszi a vállán a csapatot. Előbbi 12 gólnál jár, míg a cseh center (ideje lenne már aláíratni - Gainey dolgozik is már rajta) már 25 pontot termelt. Velük nem is lenne gond, csak kevesen tudják követni őket. A kis Kostitsyn csak a múlt héten jött, egyelőre megfelelő a hozzáállása. Két pontot azért így is összeszedett már. Bátyja, Andrei (2G+8A), sokáig itt játszott, amíg meg nem sérült. Kár, mert az ő formája is javuló tendenciát mutatott az év eleji szerencsétlenkedés után. Gomez lenne itt a kezdő center, de sem a formája (2G+9A), sem az egészsége jelenleg nem megfelelő. Már az elcserélését is elkezdték suttogni (Eklund). Gionta is a sérülése miatt hiányzik innen, de előtte nem volt éppen csúcsformában. Talán ha visszatér (remélem hamarosan) újra régi gólvágó lesz.
2. sor (Pacioretty-Metropolit-Moen) Ennek a felállásnak maximum a harmadik-negyedik sorban lenne a helye, de ugye a sérülések. Azért nem rosszak a fiúk, nálam a Metro-Moen duó az év eddigi legnagyobb pozitív meglepetése. Glen 12 ponttal a negyedik a helyi listán, talán élete formáját futja. Travis is többet hozott ki eddigi munkájából az elvárásoknál (9 pont). MaxPac sokáig (november közepéig) igen halovány volt, de hirtelen beindult (9 pont). Keményen odateszi magát, és nem rest keménykedni sem. Úgy látszik 21. szülinapja tényleg elhozta neki a felnőttséget is.
3. sor (Pyatt-Lapierre-White) Szinte teljesen AHL-es sor, de a fiatalokra lehet számítani. Persze nem elsősorban a gólszerzésben, de hátul néha igen hasznosak voltak. Persze, zöldfülűségüket jelzi, hogy erősen negatívban vannak (-4 White, -6 Pyatt), de a lényeg, hogy addig húzzák ki, amíg a sérültek fel nem épülnek. Lapierre viszont rutinosabb, és mégsem tud többet nyújtani náluk (-7). Latendresse elküldése óta azonban mintha ő is jobban akarna. Meglátjuk, de kösse fel az alsóját!
4. sor (D'Agostini-Chipchura-Stewart) Igen, ez az a sor, ahol minden este más felállást jegyezhettünk fel. Játszott itt a legutóbb még védő is (Leach)! Chipchura talán az egyetlen fix pont, de 0 pontja és -8-as mutatója nem a legkedvezőbb mutató. Stewartot visszaküldtük az AHL-be erősödni, D'Agostini még az elmúlt hónapban szenvedett agyrázkódást, talán a héten már visszatérhet. Wyman múlt héten volt fenn egy-két csörtére, hasonlóan Desharnaishoz hasonlóan. Laraque két meccsen kapott szerepet, majd durvaság miatt kapott egy öt mérkőzésre szóló eltiltást, ami még most is tart. Már nem a régi, nem sok hasznunkra van. A waiver sem lehetetlen nála, de másfél millás fizuját nem hiszem, hogy bárki is bevállalná.
Védelem:
Volt olyan, hogy három kezdő védőnk is hiányzott. Azóta javult a helyzet, O'Byrne és Spacek visszatérhetett.
1. egység (Hamrlik-Spacek) Egyre jobbak, de szükségünk is van rájuk. Sokat vállalnak, átlagban 24-25 perceket töltenek el a jégen. Támadásban is egyre jobbak, 10, illetve 9 pontnál járnak. Jó, tudjuk, hogy ők elsősorban védekeznek, nem támadnak. Van arra más is (legalább is kellene). Jaro +6-ja a legjobb a védők között, nem véletlen. Néha kicsit lassúak, de a korral ők sem lesznek gyorsabbak.
2. egység (Gorges-Mara) Josh továbbra is hasznos, de gyakran feleslegesen szabálytalankodik. Ennek ellenére dicsérhető, mert 4 pontja mellett +5-ös áll a neve mellett a listán. Mara viszont... -10... istenem, hogy csinálta. Valahogy nem érzi a ritmust, nem találja a helyét. Legutóbb is gyakorlatilag miatta nem nyertünk a WSH ellen.
3. egység (Bergeron-O'Byrne) Bergy nem az a tipikus védő. Miért is? Ha egy védőt 19 meccsen csupán háromszor állítanak ki, akkor ott másról van szó. Igen, ő PP-védő, szerzett is 10 pontot. Ebből kétszer győztes találatot jegyezhetett. A védekezése a kezdeti -5-ről mára már talán a 0 fölött van. Hónap vége felé visszajött O'Byrne is. A tavalyi fekete Péter idén az egyik legmegbízhatóbbá vált. Nincsenek butaságok, csak azt teszi, amit kell.
A sérülések miatt hoztuk Jay Leachet is, aki eddigi hét meccsén nem sok vizet zavart. 0 pont, 5 perc kiállítás, 0-s mutató. Legutóbb még csatárnak is beállítottuk a negyedik sorba. Carle 3 mérkőzést töltött fent, hasonló mutatókkal, mint Leach. Markov elkezdte már a könnyített edzéseket, talán januárban már segítségünkre is lehet. Gill viszont december elején már itt lesz megint.
Kapusok:
Price novemberben visszavette a helyét a kapuban. Csupán egyet meccset hagyott vetélytársának. Halak menedzserének felesleges kommentárja szerintem a vezetők fülébe is eljuthatott, így a szlovákot egy időre jegelték. Carey egész hónapban remekelt, Gólátlaga 3,44-ről 2,85-re javult, míg a hatékonysága 88,9%-ról 90,9-re módosult. Jó párszor az ő bravúrjai kellettek a sikerhez vagy a pontszerzéshez. Nashvilleben egymaga nézett szembe az ellennel, 53 védéssel csapatrekordot állított fel. Jót tett neki a bizalom, jövőben is számíthatunk a tehetségére.
Halak sokat pihenhetett, csupán egyszer védett (vs. CGY), amikor csupán egy gólt kapott. Mellőzése inkább morális döntés volt, a vezetőség Price mellé állt, őt választották. December viszont húzós lesz, biztosan több lehetőséget fog kapni. Jövőjét továbbra sem látom biztosítottnak a csapatban, szezon végén esélyes a szakítás.
Legjobb mérkőzés: Vs. Columbus Blue Jackets: 5-3 (október 24.)
Csodás harmadik harmad, három gól és magabiztos játék egy nívós ellenfél ellen.
Legrosszabb mérkőzés: @ Nashville Predators: 0-2 (október 14.)
Elképzeléstelen játék elöl, cserbenhagyott kapus hátul. 55 lövés, még jó hogy Price védett...
Legjobb játékos: Carey Price
Sokszor egyedül tartotta a lelket a csapatban óriási védéseivel. Javultak mutatói. Kisebb hibák azért elő-előfordultak nála is.
Legszebb gól: Brian Gionta (Vs. Atlanta Thrashers; november 3.)
Legnagyobb védés: Carey Price (@ Nashville Predators; november 14.)
