HIVATALOSAN IS ELBÚCSÚZHATUNK A PO-TÓL
Azt kaptuk amit vártunk. No, persze gy kicsit több lőtt gól és kevesebb bekapott PPG nem ártott volna, de nekünk gyakorlatilag mindegy. A 34. vereséggel hivatalosan is kiszálltunk az április folytatásból, jöhet majd a lazulás és a golf. Gorges rekordja és egy-két akció miatt azért megérte ezt a békát is lenyelni, főleg, hogy lassan már fel sem tűnik egy ilyen sima zakó a megcsömörlött szurkolónak. Már csak hatot kell "aludni".
"HE SPECIAL TEAMS WERE OBVIOUSLY THE DIFFERENCE. THEY SCORED THREE POWER-PLAY GOALS AND WE DIDN'T GET ANYTHING. WE HAD A CHANCE WITH THE 5-ON-3 AND IF WE SCORE..."
(Cunneyworth a biztos kiesés után.)
Yannick Weber nem jött rendbe szombatra, így szükség volt egy másik bekkre. Kézenfekvő volt ismét St-Denis után nyúlni. Ezen az egy változtatáson kívül mást nem is tettünk a Senators-t verő felállással. Peter Budaj szerepeltetése is egyértelmű volt az adott helyzetben. A tét nélküli, egymást követő meccseken nincs értelme Carey Price esetleges sérülését kockáztatni, ami eddig szerencsésen elkerülte a fiatal portást.
Az első játékrészben inkább csak védekeztünk, de elég hatásosan. Csupán négyet lőttünk, ami még tőlünk is elég szerényke támadójáték. Azért a Nokelainen-Palushaj akció góllal kecsegtetett. Végül egy emberelőnyös góllal törtek meg minket a narancsmezesek. Az elhozott bedobás után Timonen bombázott messziről a többszörös takarás miatt semmit nem észlelő Budaj ketrecébe.
Második felvonásra kicsit erősítettünk, többször hoztuk zavarba a hazai védelmet. Lars Eller szemfüles indítása után a megszökő Tomas Plekanec (13) cselezte ki az ilyen szitulat rendszerint rosszul kezelő Brizsgalovot. Erik Cole akár még vezetést is szerezhetett volna, de neki már nem sikerült a Plekanec-féle kapusmóka. Tomas-nak sem, mert a PK-ban ellopott koronggal már neki sem sikerült az orosz kapust még egyszer megtréfálni. Ahogy lenni szokott, a Flyers visszavágott a kihagyott lehetőségek miatt. Ismét emberelőnyben vesztettünk, Briere ért bele Carle lövésébe. A harmad végén még meg is duplázták az előnyüket. Brizsgalov passzolt Jagrnak, aki pontosan szöktette a betörő Danny Briere-t, aki második PPG-góljának örülhetett, amit a rövid fölsőbe varázsolt. A lefújást követő pillanatban még Zac Rinaldo is átszakította korongjával a gólvonalunkat, de ez már a dudaszó után történt.
Az utolsó játékrész egy Gorges-Kubina bunyóval kezdődött, de ebben inkább csak Josh kapott pofonokat. Plekanec másodszor is betalálhatott volna, de a fóros megugrás végén kimaradt a lehetősége. Peter Budajnak sokat kellett ügyeskednie, mert a hazaiak sokszor tesztelték reflexeit. Danny gyerek akár mesterhármasnak is örülhetett volna, de közelről csak a vasat trafálta el. A meccs végén Matt Read firkálta meg a védelmünket, mellyel beállította az 1:4-es végeredményt.
Még hat meccsünk van a szezonból, így akár a legrosszabb esetben a 40 vereség is bejátszhat. 1984-ben és 2001-ben volt ilyenre példa, de természetesen nem örülünk ennek. Amellett, hogy szégyen és gyalázat, egy esetleges jó draftot jelenthet. Azért amikor december közepén két pontra a rájátszást érő nyolcadik helytől kirúgtuk Jacques Martint, nem gondoltunk ilyen mélyrepülésre. Sajnos itt tartunk, nincs mit szépíteni a dolgon.
A meccs hőse nálunk szerintem Josh Gorges volt. Persze, nem az elvesztett bunyója miatt, sokkal inkább a hat blokkolásával és az összesített 230-cal. Ezzel vezeti az aktuális ligalistát, amelyen a második Ladislav Smidnek csupán 181 ilyenje van. Nem kis előny, nem kis munka! A 230 egyébként csapatrekord is, hiszen Komisareknek (az áruló...) 227 sikerült 2008-ben. Ha bunyót el is buktuk, de az ütközésekben legalább jobbak voltunk, ami nem kis szám egy Flyers ellen. Jemelin ismét előadta magát (6), de Blunden, Cole és Leblanc is jó volt a maga 4-4 hitjével.
Meccset egyértelműen a speciális egységek közötti különbség döntötte el, hisz amíg mi ötből semmit sem produkáltunk (pedig kettős fórunk is volt), addig a Philli három PPG-t is bevert nekünk. Ezzel szerintem el is bukjuk az év végi PK listaelsőséget, de ez úgy sem számít semmit.
Kedden ismét PO-s csapat, a csoportelsőségre törekvő Florida Panthers (36-24-14) érkezik a Bellbe. hasonló esélyeink lesznek, mint mostanában, de megint megnehezíthetjük a dolgukat, belepiszkíthatunk a képbe. Legutóbbi két meccsükön nem is tudtak nyerni, egy carolinai baki után az Edmonton ellen is csak egy pont sikerült (1-2 SO).
Kicsit furcsa, hogy Marcel Goc és Sean Bergenheim lőtte mostanában a csapatban legtöbb gólt, amíg Kris Versteeg vagy Shawn Matthias nullázott. Továbbra is Stephen Weiss a karmester, de a Vancouverből érkezett Mikael Samuelsson is beválni látszik. .Sokat köszönhetnek a másodvirágzását élő Jose Theodore-nak is, aki az utóbbi hat meccséből négyet győzelemmel zárt.
Idén már háromszor játszottunk, mindig vereség lett a vége (1:2, 2:3, 2:4). Búcsúzóul és a a söprés elkerüléséért kellene a győzelem, de most inkább egy újabb bukással járnánk a legjobban. Mivel nekik jobban kell a siker, ez lehet a valószínűbb forgatókönyv kedd estére.