DAVID SHOW-JA
Ismét a szokásos arcoknak köszönhetjük a győzelmet, természetesen az első sorról van szó megint. A két pont nem kellett volna, most persze négyből négyszer sikerült a pontszerzés, bezzeg korábban... Kicsit jobban játszottunk, mint két nappal korábban, és érdekesebb is volt a találkozó. Azért olykor a szívünkhöz is kaphattunk, hiszen előbb Markov, majd Cole is a jégen maradt egy-egy akció után. Szerencsére megúszták, így jöhet pénteken a következő mérkőzés. Visszavágó.
"WE JUST PLAY WELL AGAINST THEM. WE'RE A PRETTY SKILLED TEAM AND SO ARE THEY."
(Carey Price a meccs után.)
Tomas Kaberle asszonykájához utazott Torontóba, hiszen most születik meg közös gyermekük. Helyére hívtuk fel St-Denis-t, aki az ősszel már letette névjegyét. Szokatlan volt látni, hogy Jemelin hosszú idő után megint kimaradt a kezdőből kisebb vállrésülés miatt. Weber Markovval, Campoli pedig St-Denis-vel játszhatott egy párban. Gomez sérülés miatt hiányzott, hiszen nem tudta kiheverni a legutóbbi agyrázkódását, ami Nokelainennek jelentett újabb lehetőséget. Retro hangulatú volt a mérkőzés felvezetése, hiszen a Sens vonattal érkezett, és a 20. évfordulóra emlékeztető, sötét mezükben játszottak. Így nekünk maradt az idegenben megszokott világos mez, amit elég lehetett Montréalban látni.
Pacioretty elég agilisan kezdett, veszélyes volt a kapura és a korongszerzései is jól mutattak. Andrej Markov minden korongérintésénél hatalmas ovációt kapott, hiszen 2010. novembere óta nem játszott hazai jégen. Vezetésünket Bishop hiúsította meg, amikor kivédte Deshanais első helyzetét. Azért csak sikerült azt a vezetést megcsípni, amikor a harmadik király, Eric Cole (27) viharzott el a jobb szélen, majd a kipattanóját már be tudta ütni. Furán ünnepelte meg a gólt, hiszen a vonalbíróval is lepacsizott. A nagy örömködést hamar elfelejthettük, mert a Sens gyorsan egyenlített Greening találatával. Szépen kijátszották a védelmünket, csak pisloghattunk. Az első harmad végén Nokelainen próbált bunyózni Cowannel, de inkább csak ő kapott. A következő felvonás a kiállításoknak köszönhetően sokkal izgisebbre sikerült. Mi kerültünk hátrányba, de jól álltuk a sarat. Még egy 3v4 elleni felállást is átvészeltünk, hála Gorges két megablokkjának és Price védésének. Bourque közeli lövésével majdnem ismét miénk lett az előny. Amikor Markovot arcon találták egy koronggal, kicsit aggódhattunk, hogy ismét megsérült a védő. Eléggé dühösnek tűnt, még a sisakját is elrúgta. A kiegyenlített küzdelemben Eller kapuvasa talán segíthetett volna. A harmadikban gyors góllal jutott kezünkbe a vezetés. Subban lövésébe Desharnais (16) tette bele az ütőjét a lehető legjobban. Végül nem sikerült győzelemre váltani ezt a gólt, mert Karlsson lövése megtréfálta Price-t. Végén még Cole egészsége miatt is izzadhattunk, hiszen a lefújás után sokáig a jégen maradt. Ráadásban Plekanec vasat ütött, de végül jöhettek a büntetők. Desharnais szép köténnyel verte a kapust, így az ő egyetlen találatával sikerült győzni.
Mi lenne velünk DD-jék nélkül?! Még a mostaninál is szánalmasabban szerepelnénk. Ismét csak ez a három legény volt a csapat vezére. Eric Cole "ötöse" Greg Kimmerly bíróval az egész sportmédiát bejárta már azóta. Carey Price igazán nagyokat fogott, és kivételesen a büntetőkkel (3/3) sem volt gondja. Az idén hibátlan (5/5) mérleggel büszkélkedő Alfredsson sem tudta átverni. Frédéric St. Denis gond nélkül megoldotta a feladatát Campoli mellett. Markov egy picit növelte jégidejét, és három blokkal iratkozott fel a statisztikai lapra. Subban 29 percet vállalt, három ütközéssel és vagy ezer mérfölddel segítve a Habs-t. Brad Staubitz-nak kellett volna bunyóznia Nokelainen helyett, de így is nyertük az ütközések nagyobb részét. Plekanec egy kicsit késve érkezett a Centre-be, így ki kellett hagynia a bemelegítést. White és Bourque mellett ismét halvány volt, amin ebben a szezonban már nem is fogunk tudni változtatni. Talán jövőre egy egészséges Giontaval sokkal többre megy majd. Az Eller-Leblanc-Geoffrion sor viszont jól mozgott, idővel még jobbak lehetnek.
Az utóbbi meccsek pontszerzéseivel eléggé megnehezítjük a kitűzött cél, a minél előkelőbb draftolás lehetőségét. Négy mérkőzésen begyűjtött hét ponttal közvetlenül az előttünk állók nyakára léptünk. A Carolinának és az Islanders-nek is 67 pontja van, csak mi eggyel több alkalommal játszottunk, mint ők. Ott van még a Toronto is, akik az utóbbi időben annyira leeresztettek (68), hogy komolyan kell velük számolni a draftversenyben. A 11. helyen álló Tampának már 71 pontja van, így ők már tisztesebb távolságra vannak. A hátralévő 11 pontszerző lehetőségen már nem kellene túl sokat virgonckodni.
