GYŐZELEM A "KIESÉSI RANGADÓN"
Két vereség után ismét sikernek örülhettünk Pacioretty és Subban vezetésével elhoztuk mindkét pontot Edmontonból, amire 2000 óta nem volt példa. Egész jól játszottunk, persze önmagunkhoz képest. Azt azért remélem, hogy nem csinálunk ebből rendszert, mert akkor ugrik a kiváló draftpozíciónk. A hibák azért megint a helyükön voltak, de ezúttal nem mi voltunk a bénábbak. Kivétel.
"THEIR POWER PLAY IS GREAT, OUR PENALTY KILL IS GREAT, BUT I GUESS WE HAVE TO PLAY BETTER FIVE-ON-FIVE. I DON'T REALLY HAVE AN ANSWER."
(Josh Gorges a két csapat speciális egységeiről.)
Mivel Gomez és Palushaj szembe rendbe jött, így ők is követték a csapatot Edmontonba. Scott azért vizorral játszott 900. NHL-mérkőzésén. Még 1999-ben indult a pályája a Devils színeiben. Leblanc és Engqvist mehetett vissza Hamiltonba, ott úgy is nagyobb szükség van rájuk. Geoffrion visszacsúszott a negyedik sorba, ismét összeállt a Plekanec-Bourque-White trió és. Pacioretty legutóbb megszerezte századik pontját, és épp egy éve vágta gallyra a szezonját Zdeno Chara. Peter Budaj végre ismét bizalmat kapott, ebben az idényben tizedszer. Egyébként pont az Oilers ellen védett a legtöbbet a ligában (24-szer).
Az első tíz percet egy az egyben ki lehet törölni, el lehet felejteni. Mindkét csapat kereste önmagát, nem történt semmi izgalmas. Nálunk Bourque volt az első fecske, aki némi veszélyt hozott a hazai kapu elé. Az első gólt viszont az Oilers ütötte, mégpedig a félelmetes emberelőny-kihasználással. Shawn Horcoff is állítás után mesterien lőtte ki kapunkat. Plekanec emberfóros megugrásból egalizálhatott volna, de de ő ezeket nem szokta kihasználni. Végül nekünk is a létszámfölény segített, amikor P.K. Subban (6) pár másodperccel a dudaszó előtt távolról bombázott a kapuba.
A második elején a vezetés is sikerült, amikor Gomez ügyes kevergetése végén Pacioretty (29) értékesítette a kipattanót. Sokáig nem örülhettünk, mert jött Kaberle korongeladás a saját kapunk előtt, és Linus Omark megint X-re állította a kijelzőt. Egy hajszálon múlt csupán, hogy nem tudtunk már a középső harmadban előnnyel lejönni. Bourque-nak csak egy-két centit kellett volna beljebb tolnia a korongot, de sajnos az nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon, így a videóbíró nem adta meg a gólunkat.
Az utolsó felvonást Palushaj egyéni megmozdulásával indítottuk, amelyből végül emberelőnybe kerültünk. Ezt viszont már ki tudtuk használni, Tomas Kaberle (3) ütötte be Bourque kapusról elé vágódó korongját. Lars Eller (15) gyorsan meg is kettőzte a fórt, amikor a kapu mögül Habibulin hátára ütötte a pakkot, ami végül a hálóban kötött ki. PK-nk is erős volt, így akár még újabb találat is születhetett volna a Plekanec-Jemelin akció végén. A biztosnak látszó sikert csupán Taylor Hall ügyes húzása bizonytalaníthatta el. Jó lövés volt, de Campoli is határozottabban kiléphetett volna rá. Végül jött az üres kapus zárás, aminek a végén Subban harcolta ki Pacioretty-nek az idei harmincadik gólját.
Egész jó kis játékot hoztunk, bár talán most (is) veszthettünk volna. Két ponttal álltak mögöttünk, így továbbra is harmadik helyen állunk - hátulról. Edmontonban egyébként nem szokott menni, rendes játékidős győzelmet is 2003 óta képtelenek voltunk szerezni az évek óta gyengélkedő csapat ellen.
Jó teljesítményeket is találunk. Max Pacioretty harmincadik gólját ütötte, és megint duplázással, mint a Calgary ellen. Utoljára még 2008-ban tudott ilyet Alex Kovaljov (35). Igazi mesterlövész, aki nem kiválóan csap le minden kósza kipattanó korongra. Subban is végre eredményes volt, és nem is bénázott most. A végén az ő harcosságának köszönhetjük az ötödik találatot. A visszatérő Gomez-Palushaj duó is meglepően jól dolgozott. Mindketten veszélyesek voltak, talán a szemsérülés segített nekik. Plekanec is próbálkozott (5), de neki még a befejezés hibádzik. Bourque is itteni önmagához képest remekelt, és Eller is javulgat rendesen. Budaj győzelemmel tért vissza, bár nem voltak jelentős védései.
Azért voltak gyengébb teljesítmények is. Cole egy kicsit elmaradt az átlagától, és Desharnais első harmadban begyűjtött sérülése sem jött jól. DD-t a második harmadtól Eller helyettesítette, aki egész jól megfelelt az első sorban. Kaberle óriási bakiját még PP-s gólja sem tudta feledtetni. A speciális egységek csatáját is mi nyertük 2:1-re. White és Staubitz bunyói megint elmaradtak, pedig nem ártott volna egy kis erődemonstráció. Az első bekapott gól után hibátlanul zárt a PK, míg elöl végre megint jók voltunk fórban.
Szombaton zárjuk a nyugati túrázást az óceán partján, ellenfél a Vancouver Canucks (42-18-8) lesz. Nekik bezzeg nincsenek gondjaik a PO-ba kerüléssel! A csoportjukat fölényesen vezetik, és csak a St. Louis előzi meg őket nyugaton egyetlen pontocskával. Két kellemetlen vereség után (BUF, DAL) tegnap a Jets-t végre le tudták gyűrni egy szoros mérkőzésen 3:2-re.
Gyakorlatilag nincsen kimagasló teljesítmény a jelenlegi csapatban, viszont többen is jól gyűjtögetnek azért. Edler, D. Sedin, Higgins, mind-mind eredményes volt mostanában. Sedinék sora viszont halovány, -2-vel állnak az utóbbi hetekben. Ryan Kesler most a vezér, aki a legtöbbet teszi a sikerért. Kapuban Cory Schneider jobb formát mutat, mint az elsőszámú Luongo.
Tavaly sikerült győznünk itt, a Rogers Arenaban 3:2-re, de decemberben ők is vertek minket büntetőkkel 3:4-re. Ez volt egyébként Jacques Martin utolsó ténykedése a kispadon...
