ÁTLAGOS MECCS, ÁTLAGON FELÜLI PONTOKKAL
"THE PUCK WAS SQUEEZED OUT TO ME AND I THOUGHT I'D TRY AND PUT IT ON NET. WE KNEW IT WAS GOING TO BE A BATTLE. YOU HAVE TO WORK AGAINST THIS TEAM."
(Gorges a győztes góljáról.)
Nagyon közepes meccs volt, se nem katasztrófa, se nem pengézés. A legfontosabb most a behajtott két egység, így kisebb lett a lemaradásunk. Egy-két jó teljesítmény vitte a csapatot ismét, bár ettől a felforgatott csapattól nem is nagyon vártam fantasztikus brillírozást. Egyébként bízhattunk a Coyotes-ban is, hiszen az utóbbi években nem igazán nehezítették meg az életünket. A Preds ellen azért ennél több kell majd az újabb sikerhez.
Meccs előtt ütött be a hír, hogy Cammalleri is sérüléssel küzd, így Kaszcicin és Gomez mellett a harmadik "nevünk" is kimaradt. Tudhattunk valamit, mert elvittük a túrára Aaron Palushajt is. Gyakorlatilag egy épkézláb sorral indultunk: Plekanec-Gionta-Pacioretty; Palushaj Ellerékkel, Cole Darche-ékkal játszott. Kapuban megint Price állt, szegény Budaj azért ennél többre számíthatott, amikor nyáron aláírt hozzánk. 1998. december. Ekkor vesztettünk utoljára a Prérikutyák ellen, szerencsére nem most szakadt meg a sor.
Az első harmadban lőttünk mi mindenhonnan (17-szer), eredménye viszont nem igen volt. Ellenben a másik oldalon hét kísérlet is elég volt a vezetéshez. Mikkel Boedker a kapu mögül kapta a gólpasszt, amit kapásból vágott be nekünk. A harmad felénél kezdtünk ébredezni, próbálkozni. Amikor Plekanec egy palánkkal való kemény ütközés után elterült a jégen, kínomban már csak nevetni tudtam. Ő a legfontosabb emberünk Price mellett, ha őt is elveszítjük, tényleg meg leszünk lőve. Legnagyobb helyzetünket, a PP-ben (ez volt az egyetlen a meccsen), Pacioretty hozta össze. A korong ugyan a kapuban kötött ki, de előtte már a sípszó érvénytelenítette (kissé korán) a játékot.
Második elejére szerencsére Pleky ismét játékra jelentkezett. Gionta (4) kapu mögötti korongszerzése után fordult rá, és egyenlített. Az ellenfél, az előző harmad végét is beleszámítva, 10 percen át képtelen volt eltalálni a kapunkat. Azért volt egy kapuvasuk, de azt nem számítják ide. A vég előtt pár perccel fordítani is sikerült, az üresen érkező Moent (5) szép passzal találta meg a kapitány.
Az utolsó felvonásban Max-Pac talán el is dönthette volna a meccset, ha a létszámfölényes akciót Cole-lal be tudta volna ütni. Nem tudta és a hazaiak egyenlítettek. Yandle kipattanóját Raffi Torres kotorta be közelről a kapusunk mellett. Jöhetett a ráadás, amit hamar elintézhettünk volna, de Weber csak a keresztvasat trafált telibe. Még ki sem mérgelődhettem magam, amikor Gorges egy visszatett korongból megszerezte az első idei gólját, és ezzel együtt a két pontot is.
Most tényleg nehéz eldönteni, hogy mi voltunk elég jók a két pontra, vagy az ellenfél volt túl gyenge ahhoz, hogy megakadályozzon minket a pontgyűjtésben. Szerintem inkább az utóbbi, de ne vegyük el az érdemet azoktól, akik megküzdöttek a sikerért. Itt van mindjárt a Kapitány, aki nem csak gólt szerezett, de gólpasszal is segítette a csapatát. Állítólag eddig kisebb sérüléssel küzdött, az nehezítette játékát. Meglátjuk, de ezen a meccsen végre a régi Giontát láthattuk. Plekanec hiányát is jól érezhettük az első harmad vége felé, és a jelenlétét is, amikor visszatérhetett. Van különbség, fontos, nagyon fontos ő most nekünk! Pacioretty ismét veszélyes volt, Cole egy kicsit visszafogottabb, de azért nem észrevehetetlen.
Azt viszont nem értem, hogy miért nem bízik az edző jobban a negyedik sorban. Blunden a múltkori perc alatti jégideje után megint csak másfél percet kapott. Akkor meg minek... Védelemben ugyan ez Jemelin, aki nem tudom miért kap több, mint tíz perccel kevesebb lehetőséget, mint a nála semmivel sem meggyőzőbb Diaz. Nokelainennek nem sikerült az este, mindkét kapott gólnál jégen volt, míg Subban pont az ellentétje volt. Ő + 3-mal zárt. Mostanában többet törődik a védekezéssel és kevesebbszer bóklászik a támadó harmadban. Gorges is bizonyította, ha kell nem csak a saját kapuját tudja megvédeni, de akár győztes gólt is tud szerezni. Igazán jó bolt volt anno, amikor őt és Pacioretty draftjogát megszereztük a Sharks-től, Craig Rivet-ért cserébe.
Tovább portyázgatunk nyugaton, de már hazafelé vesszük az irányt. Közben megállunk még Nashville-ben (8-5-2), akik a Centrál második helyét őrzik jelenleg. Jól megy nekik, a legutóbbi öt meccsen hét ponttal gyarapították gyűjteményüket. Pekka Rinne múlt héten kapott hét éves hosszabbítást, így hosszútávra meg vannak oldva anyagi gondjai. A pontokért David Legwand (5G + 9A) és Craig Smith (7G + 7A) felel elsősorban, de vigyázni kell még Patric Hornqvistra is (7 gól).
Velünk ellentétben gyakorlatilag nincsen sérültjük, habár Legwand szombati játéka még kérdéses egy Kacsák ellen beszedett ütközés miatt. Tavaly otthon kaptunk ki tőlük egy sima 0:3-mal, azelőtt pedig idegenben 0:2-re, így lassan elmondhatjuk, hogy évek óta nem tudunk nekik még gólt sem lőni. Ezt most megszakítjuk, és remélhetőleg pontokkal távozunk "zenészvárosból".