SIKERES BEKÖSZÖNÉS A RÁJÁTSZÁSBA
Jól kezdődött a hajtás a Calder Kupáért, az első körből viszonylag simán továbbment a csapat az újonc Oklahoma csapata ellenében. Következő körben a számunkra már ismerős Manitoba ellen kell bejutni a konferencia döntőjébe. Kapusteljesítmény és a megszokott arcok hozták eddig a meccseket. Ha sérülések elkerülnek és nem csinálunk nagy butaságokat, simán továbbjuthatunk a következő körből is.
Az alapszakasz végén jól hajrázva ismét sikerült megnyerni az Északi csoportot a Lake Erie egyre jobban játszó együttese ellenében. A megszerzett 97 pontunkkal a Nyugati konferencia harmadik helyéig jutottunk, csak a Houston és a Milwaukee előzött meg. Az előzmény ismeretében kiválóra sikerült a szezon ezen fele, hiszen teljesen új edzői stáb és sok új játékos erős kihívást állított a csapat elé. Ráadásul szezon közben többször kellett játékosokat küldeni a sérültek helyére Montréalba is. Sanford kapus szezon közbeni sérülése is komoly gondokat okozhatott volna, ha nem tudjuk olcsón megcsípni Drew MacIntyre-t. A másik jokernek Nigel Dawes bizonyult, aki az Atlantával történ csere-bere során költözött hozzánk. Kiváló gólvágó, aki nagyot dobott a támadásokon az elvesztett Pacioretty-Desharnais duó után.
Pályaelőnnyel fogadhattuk az Oklahoma City Barons csapatát, akik a sorozat kezdete előtt jelentősebb erősítést kaptak a rájátszástól ismét lemaradó Edmonton Oilers-től.
Az első mérkőzést gyorsan eldöntötték a fiúk (5:2), három góllal demoralizáltuk az ellent, még kapust is kellett cserélniük. Ezután csak tartottuk a távolságot a OKC-vel, főleg az emberelőny kihasználás javulása miatt volt ilyen egyszerű a debütáló mérkőzés.
A második meccs már nem volt ilyen laza, szoros 2:1-gyel hoztuk csak le. A sikert most főleg MacIntyre 38 védésének köszönhettük. Hátrányból kellett fordítani, előbb Andreas Engqvist egyenlített, majd Dawes a győztest is beverte.
A szerencsecsillagunk a harmadik meccsen már nem kelt fel, gólt sem ütve, 0:2-re maradtunk alul a hazaiak ellenében. MacIntyre-re továbbra sem lehetett panasz, de hiába védett 44-et, elöl nem volt olyan arc, aki felnőtt volna hozzá.
A negyediken már hátul sem működött minden tökéletesen, de legalább ismét gólokat pakoltunk a Bárók kapujába. A vége 2:5 lett, Kétszer tudtunk egyenlíteni a meccs első felében, de Ian Schultz és Paul Zanette találatai után már nem volt folytatásunk. Kaptunk még hármat és máris döntetlenre állt a párharc.
Az ötödik mérkőzés kulcsfontosságú volt, hiszen akinek sikerül nyerni, annak már csak egyet kell hozni a maradék kettőből. Ez szerencsére ismét nekünk sikerült egy 2:0-val. Végre ismét működött a védelem, gólt sem kaptunk és csupán 20 lövést engedélyeztünk a hazaiaknak. Ezzel két gól is elég volt az örömhöz (Palushaj és Dawes). Drew Mac (20/20) már második hibátlan meccsét produkálta a sorozatban.
Hazai jégen aztán le is tudtuk zárni az első kört egy 4:1-es sikerrel. Az első két harmadban nem esett gól, így minden az utolsó húsz percen történt. Az ellenfél vezető góljára néggyel feleltünk, Nigel Dawes megint kétszer volt eredményes. Csupán 17 lövésünk volt, de nagyon hatékonyak voltunk.
Következő körben a megszokott ellenfél, a Manitoba Moose következik, akikkel az utóbbi években rendre összeakadunk. Szerencsére eddig mindig kivertük őket, remélhetőleg ez így marad továbbiakban is. Nekik hetedik meccsen sikerült idegenben (1:3-ról fordítva) búcsúztatniuk a Lake Erie Monstors egyletét. Ennek a párosításnak jobban örülök, hiszen a szezon során a Szörnyek sokszor megtréfáltak már minket, míg a winnipegieket legtöbbször sikerült elkapnunk már.
