KÁPRÁZATOS VÉGJÁTÉK MEGHARCOT PONTTAL
"I HAVE TO DO A BETTER JOB OF SCREENING THE GOALTENDER. WHEN YOU'RE PLAYING AGAINST A GUY LIKE (JONAS HILLER), YOU HAVE TO GET IN FRONT OF HIM AND TAKE AWAY HIS..."
(Pacioretty a kapu előtti játékról.)
A Kapitány hazatért! Ez volt az este mottója, és igen érdekesen alakult. Nagy hajrával és kis szerencsével egyik pontot itthon tartottuk, de a mérkőzés nagy részével nem nagyon lehetünk elégedettek. A Ducks nem a Sens, ellenük sokkal több kellett volna sikerhez. Pacioretty sérülten még jobb, mint egészségesen, két góljával a legnagyobb szerepet vállalta abban, hogy januárban csupán egyszer kelljen vesztesen elhagyni a jeget (vs. PIT). Már csak a Philli elleni mérkőzés van az ALL STAR előtt, ott is hasonló eredményes játékkal kellene kirukkolni!
Nem változott semmi az egy nappal korábbi összeállításhoz képest, mindenki maradt a helyén. Az este leginkább Saku Koivuról szólt, aki 366 Habs-mérkőzés után először játszott ellenfélként Montréalban. A 2009 tavaszi csapatából már csak öten vannak meg, így változik a világ. Mellette csupán Lapierre kapott szerepet az egykori játékosaink közül, Mara és Chipchura pálya szélén maradt. Nálunk is vannak egykori Kacsák, Moen és Wisniewski nem oly rég még a kaliforniaiaknál játszott. A pályára lépésnél a legnagyobb tapsot természetesen Saku kapta, akit hosszasan éltetett a közönség.
Nagy iramban, szép akciókkal kezdtünk. Price sokszor jött ki a kapuból, hogy játékba avatkozva segítse a védőket. Bírók kicsit be voltak állva, két kamu PP-t is ítéltek ellenünk, amelyből a másodikat már ki is tudta használni a Ducks. Cam Fowler a távoli lövése pattant meg a kapu előtt, így nem tudtunk mit tenni ellene.
Másodikban Gionta hagyta ki az első nagy helyzetünket, de Koivu ellen büntetést ítéletek. Max Pacioretty-nek (5) sikerült is az egyenlítés, közelről kotorta a pakkot Hiller a alatt a hálóba. Sajnos továbbra is hadilábon álltunk a helyzeteink értékesítésével, sorra hagytunk ki mindent. Másik oldalon szinte helyzet nélkül sikerült ismét előnybe hoznia magát az ellenfélnek. Egy kipattanó után Lupul lövésébe Bobby Ryan tette bele a botját. A harmad végén még inkább rosszra fordult a helyzetünk, miután egy kiállításból Corey Perry lőtte be Koivu kipattanóját.
Nem sokat javult a helyzet az utolsó felvonásra sem, hiába lőttünk sokkal többet (23-5), nem lett eredménye. Minden kimaradt, vagy a kapus hárított. Már csak három perc volt hátra, amikor Weber lövésébe a kapu előtt Darche (8) ért bele szerencsésen. Hirtelen felcsillant a remény a pontszerzésre, amivel sikerült is élni. Ehhez persze kellett Saku Koivu harmadik kétpercese is. Időt kértünk, majd 13 másodperccel a végső dudaszó előtt MaxPac (6) ismét bekotort egy gólt.
Hosszabbításban fickándoztunk, sorra csináltuk a ziccereket, de Plekanec kétszer sem tudta befejezni a meccset. Price-nál a kapuvas is segített, maradtak tehát a büntetők. Nálunk Pouliot, Kaszcicin és Gionta kihagyta, míg Bobby Ryan betalált, így maradt nekünk a visszakapaszkodás dicsősége és az egy pont.
A pontszerzés jó dolog, a visszakapaszkodás szép, de nem lehet szó nélkül elmenni az ezt megelőző 57 perc előtt. Hiába voltak meg a majd 100-as ziccereink, azokat rendre elpuskáztuk. Ha nincs Pacioretty játéka és gólja, most ismét pofára estünk volna a negyven fölötti kapura lövésünkkel együtt! Ami pedig a kapunknál folyt, az érthetetlen és teljességgel elfogadhatatlan. Price-ról úgy jöttek ki a lövések, minta a falról, de a védők is rendre lekéstek ezekről a korongokról. Az Anaheim csatárai azt csinálhattak a kapunk előtt, amit csak akartak. Végül sikeresen hajráztunk, mint legutóbb a Boston ellen, ami tavaly biztosan nem sikerült volna. Azt kell elérnünk, hogy ne kelljen ilyen gyakran ehhez az elkeseredett fegyverhez nyúlni.
Koivunak is köszönhetjük a pontot, mert kiállításaival sokat segített régi csapatán. Ha nincs a végén az a felesleges húzása, most biztosan szomorúbbak lennénk. MaxPac csodás, két gólt vágni ebben az állapotban… Fog ő még itt nagyokat alkotni! Többi csatárunkról nem nagyon tudnék jókat mondani, főleg Kaszcicin és Gionta teljesítménye volt csalódás. Ezért sem értettem, hogy miért pont ők lőtték a büntiket. Az újak az eredmény alakulása miatt nem sok lehetőséghez jutottak.
Védelemben Subban rengeteget dolgozott, sokat korizott és próbálkozott (6 lövés). Volt MaxPac mellett, aki a legjobban akart talán az egyenlítést. Price kipattanói igen bosszantóak, főleg a belőle kapott gólok miatt, de a többiek is csak nézték az eseményeket. Ez a játék a Philli ellen kevés lesz, nem hinném, hogy ott is sikerülne a bravúr.
Kedden Philadelphiában (31-12-5) zárjuk le a hónapot és az alapszakasz párharcot a Flyers ellen. Ők lesznek az első keleti alakulat, akivel már nem találkozunk a regularban. Mondanom se kell, milyen nehéz meccs vár ránk kelet legjobbjának jegén. Négy győzelem után meglepetésre alulmaradtak az utolsó Devils ellen, de vasárnap délután javíthatnak Chicagoban.
Már csak Ian Laperriere a hiányzójuk, velünk ellentétben… Claude Giroux öt mérkőzés óta sorozatban pontszerző. Az első győztes mérkőzésünk után kétszer a Flyers győzedelmeskedett James van Riemsdyk góljaival. Nálunk Brian Gionta a legjobb 2+2-vel. Jó mérkőzésre számítok, lehetőleg pontszerzéssel a végén.
