Nem kellett sokat várni és megint van csapatunk az ECHL-ben. Személy szerint örülök a fejleménynek, de de a Wheeling eddig az egyik legnagyobb ellenfele volt a Cincinek, így most nehéz lesz megbarátkozni az új helyzettel. Lassan kezdődnek az edzőtáborok, addig csak kibírjuk néhány kevésbé fontos hírrel.

A Cyclones elvesztése után nem reménykedtem, hogy ilyen gyorsan sikerül majd helyettest találni, de a Szegecselők személyében megfelelő partnerre találtunk. Korábban volt kapcsolat a Habs és a Nyugat-virginiai egyesület között a '80-as, '90-es évek fordulóján. A közösen megharcolt kilenc szezon alatt egyszer sikerült bajnokságot nyerni (1989-ben). Emellett még két alkalommal (1990 és 1993) sikerült a döntőben verekedni magát az egyletnek.

A korábbi kizárólagos "tulajok" a Pittsburgh - Wilkes-Barre/Scranton páros voolt, így már négyen osztozunk a Nailersen (ott van még ugye az első számú csapatunk, a Hamilton is). Az első hivatalos meccs október 15-én lesz a Toledo Walleye otthonában. SOK SIKERT SZEGECSELŐK!

Price továbbra is húzza az idegeinket, semmi jele a szezrődés megkötésének. A táborig dönteni kell, nincs mese! Sokan már a Chicagoból kiebrudalt Niemivel is kapcsolatba hoznak minket, mint aki a lehetséges Price-utód lehet.
Markov sérülése szépen gyógyulgat a műtét után, a héten már korit is húzhatott, így talán teljesül mindenki titkolt álma és októberben visszatérhet a kék vonalra.

Hónap közepén csináltunk egy számomra máig érthetetlen cserét! Karri Rämöért cserébe odaadtuk a Tampának Desjardinst. Azt értem, hogy miért volt jó a biznisz a floridaiaknak, de mi volt ebben nekünk a jó?! Az AHL talán legjobb kapusát kótyavetyéltük el egy Oroszországban (KHL) védő közepes tehetségért. Talán Cedric akart régi mesterénél (Boucher) játszani, de akkor is...

*  *  *

Végezetül ne felejtsük el, hogy ma ünnepli 79. születésnapját a legnagyobb Hab, Jean Béliveau! Isten éltesse a Kapitányt!