RÁADÁSBAN VITTÜK EL AZ ELSŐ MECCSET

"IT WAS THE FIRST DAY THAT QUOTE CAME OUT ... I DIDN'T LIKE IT, BUT WE HAVE HAD A GOOD LAUGH ABOUT IT THE NEXT DAY. I NEVER SAID ANYTHING BAD ABOUT THEIR GOALTENDING. I SAID THEY HAD REALLY GOOD GOALIES AND THEY PROVED IT."

(Plekanec a Theodore-ral kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról.)

Plekanec és Jose Theodore már a meccs előtt a sajtón keresztül egymásnak "esett", így a mérkőzést lezáró találat igazán pikáns körülmények között születhetett. Igazán meglepő volt, hogy milyen tűz volt a fiúkban végig, persze, mint tudjuk ez már a rájátszás, itt nincs kegyelem, nem lehet büntetlenül hibázni és lazsálni. Kapusunk kiváló volt, védelem maga fölé nőtt, míg elöl mindent megpróbáltunk. Az eredmény - meglepő győzelem az esélyesebbnek tartott Capitals felett.

Halak kezdett, ami önmagában nem lenne különösebben érdekes dolog, de idén még nem játszott a Caps ellen, eddig mindig Price volt a hálóőr a fővárosiak ellen. A nevezett keretből megint Maxwell és O'Byrne maradt ki, bár az utóbbinál nem tudom, hogy sérülés, formahanyatlás, vagy valami egészen más az ok. Tudjuk, volt már nála az év folyamán egy kisebb szünet, amikor csak utólag tudhattuk meg, hogy beteglátogatóban volt, ezért nem tudott játszani.

Rosszul indult az összecsapás, hiszen Bergeron kiállításával rögtön előnybe került a Washington, és tudjuk, hogy a regularban ők voltak a legjobbak PP-ben. Szerencsére a regular nem a PO, így valahogy kivédekeztük a hátrányt. Hatalmas nyomást helyeztek ránk, sorra tesztelték Halak reflexeit, de Jaro ellenállt. Legveszélyesebb Hamrlik korongvesztése volt, de nem lett belőle galiba. Lassan éledeztünk elöl, de a második emberelőnyünknél megtört a jég. Markov csodás keresztpasszal hozta helyzetbe Cammallerit, aki egy bődületes, vas alatt becsapódó gólt szerzett. Ez volt karrierje második PO-s gólja, és sérülése óta első a CH-s mezben. Túl sokáig nem örülhettünk az előnynek, mert jött a válasz a másik oldalon. Egy viszonylag ártalmatlannak tűnő, de annál pontosabb Corvo lövés talált utat a védők között a kapunkba. Szegény Halak Spacekék miatt semmit nem láthatott a dologból. Azért nagy szerencsénk is volt ezzel a harmaddal, hiszen a tizenkilencszer próbálkozó hazaiak nem tudtak előnybe kerülni, mi pedig fel tudtuk venni a ritmust.
Második felvonásban ismét Jaro kapus volt a leginkább foglalkoztatott emberünk, de a játékrész második felére szép csendben átvettük az irányítást, többször teszteltük Theot is. eredmény nem változott, de igen izgalmas és jó színvonalú meccset nézhettünk. Hazai közönséget is dicsérném, jó hangulatot teremtettek.
Alva jöttünk ki a harmadikra, pedig volt még egy kis előnyünk. Gillről lepattanó korongot Knuble szedte össze és ziccerbe hozva Bäckströmöt megszerezték a vezetést. Magamban egy kissé feladtam a meccset, de hiba volt! Gomez varázsolta be a pakkot a támadó harmadba, továbbadta Giontanak, aki a kapu elé érkező Scottal szép gólt lövetett. Végén még kaptunk egy lehetőséget a korábbi befejezéshez, de a kilőtt korong (Green) miatti emberelőny kimaradt.
Jött a hosszabbítás, amiben mindkét oldalon számos esély adódott a hirtelen halálra. Giontat kiugrásnál elütötték, de a bíró sípja csöndben maradt, majd a fordulásnál 3-on-1-ra jöhettek, de szerencsére túlkombinálták az egészet. Aztán Plekanec átvette a kéknél Spacek átadását, megindult a kapu felé és egy oltári találattal lezárta az első csörtét.

Hogyan sikerült elrabolni a pályaelőnyt a fővárosiaktól? Összetett a dolog, mint általában szokott lenni. Kezdjük hátul, a kapuban! Halak szerencsére hozta a szezonformáját, pedig az utolsó hét mutatói alapján aggódhattunk, hogy talán kipukkadt a lényegi időszakra. Ezzel szemben szuper kis 45/47-es adatot hozott össze, néhány fontos mentéssel. A két gólról nem tehetett, csak ezt kell folytatnia, és tovább hathat az "Halak-nafóbia"! Védelmünk is jó napot fogott ki, elég csak Ovechkin teljesítményét néznünk. Az orosz zseni 26 percnyi játékideje alatt 0, azaz nulla kapura lövést produkált. Úgy mozgott a Verzon jegén, mint saját nagymamája, szinte nem volt egy épkézláb megmozdulása sem. Hamrlik és Spacek kisebb hibáktól eltekintve elfogadható volt, Gill PO-s rutinjával jól oldotta meg feladatát, kilenc blokkolása nagyon jól jött a kapusunknak. Bergeron egy kicsit eltörpült az ellenfél ölelésében, hátul inkább O'Byrne-re lenne szükségünk. Markov elöl és hátul is rendben volt, de a PP-n sokat kell még javítani, hogy újra veszélyes lehessen.
Csatáraink ismét mindent megpróbáltak, de nem volt könnyű dolguk Theodore ellen. Az utolsó góltól eltekintve nagyszerűen védett az egykor még a Canadiens-szel sikeres "ketrecharcos". Plekanec győztes gólja mellett még négyszer próbálkozott. Cammy is végre eredményes volt, 82 napja nem tudott gólt szerezni. Nagyon akart, sokat volt nála a korong. Gomez eleinte PK-ban villogott, majd elöl is összehozott egy gólt. Az elején hiányoltam Gionta lövéseit, de később ő is felnőtt a feladathoz, bár szokatlan volt tőle az egy szem kísérlet. Darche 33 évesen debütálhatott a rájátszásban, nem is rosszul, hiszen ötször tesztelte Theot. Pouliot-on végre látszott, hogy tényleg akar, négy lövése és a gólpassza is ezt bizonyítja.
Ami viszont negatívumok voltak, az az ütközések és a bedobások. Csúnyán elvesztettük mindkettőt, de főleg a bedobások 37%-a volt szokatlanul gyenge. Ütközésekhez már hozzászokhattunk a Martin-érában, de most különösen érződött. Szegény Moen igazából egyszer próbált kemény lenni, azért is kiállították boarding miatt. Moore 60%-os FO-ja és négy ütközése volt még a legjobb teljesítményünk ezen a téren.

Szombaton jön a folytatás, szintén a Caps otthonában. Hasonló játékkal van esélyünk, azaz nyomás alatt tartva Theot, lekapcsolni Ovechkint és lehetőleg mellőzni a védelmi hibákat. Az utolsó nyolc PO-s meccsünket elbuktuk, de most megszakadt ez a sorozat. Remélhetőleg most egy pozitív tendencia kezdődött el, amit tovább kellene folytatni. Ha sikerülne az ismétlés, nagy előnybe kerülhetnénk, de ha egállal megyünk haza, akkor még sokat kell izzadnunk!