GYORS GÓLOK, NAGY KÜZDELEM, CSODÁLATOS GYŐZELEM!
"TO BEAT THIS HOCKEY CLUB IS GREAT FOR US, WHOSE INJURY-RIDDLED TEAM USED FIVE MINOR-LEAGUE CALLUPS. WE NEEDED TWO POINTS IN THE STANDINGS AND WE GOT THEM."
(Plekanec a mérkőzésről.)
Az idény eddigi legnagyobb mérkőzése! Talán igen, de mindenképpen maradandó élmény volt átélni ezt a katartikus összecsapást. A gyorsan esett gólok, a nagy fordulatok és a végén egy mindent feledtető győztes találat. Mindkét oldalon kiváló volt a felhozatal a fantasztikus teljesítményekből, ezért is volt olyan élvezetes a meccs. A siker nagyon fontos, hiszen minden pont duplán számít az ilyen kiélezett küzdelemben.
Új GM-ünk, Pierre Gauthier első döntése volt leküldeni Trottert és White-ot, és felhívni Tom Pyattot, aki az első sorban kapott lehetőséget. Jól döntött, nem csalódtunk az új fiúban, pedig december közepén játszott nálunk legutóbb! D'Agostini a negyedikbe tért vissza, Desharnais pedig a harmadikba. Price ismét szerepet kapott, utoljára még a múlt hónapban, a Tampa Bay ellen kezdhetett.
Nem lazsáltunk az elején sem, Gionta átadását Gomez (9) vágta a kissé meglepett Neuvirth hálójába. Pyatt is "pontos" volt, élete első egységét megszerezve. Tudjátok, ő az a srác, akit Gomezzel együtt szereztünk a múlt nyáron a Rangerstől. Öt perc múlva jött a válasz, Brooks Laich egyenlített fonákkal, miután megint eladtuk a korongot a saját kapunk előtt. A harmad vége előtt egy bivalyerős Green löket estében úgy fejen találta szegény Gorgest, hogy vérző fejjel kellett az öltözőbe kísérni. Szerencsére a sisakot találta el a korong, ami ketté is törött, mert még súlyosabb is lehetett volna a baj.
A második felvonás is szuper módon indult. Egy perc sem telt el, amikor Tom Pyatt (1) első pontja után első gólját is a neve mellé írta. Nem sokáig örülhettünk sajnos, mert Ovechkin Spaceket is földöntve tört előre, majd gólt lövetett Backstrommel. Hat perc után valamiféle sérülés után lehozták Neuvirth-et és jött Theodore. Ez kellett csak a népnek, elkezdődött a "Theo, Theo, Theo" rigmus, ami az egész meccsen megadta az alaphangulatot. A meccs felénél a két PP-király csapat csatájából nekünk sikerült először előnyből is gólt szerezni. Desharnais vitte kapura (első NHL pontja volt), majd középre passzolt, ahol Metropolit (12), igaz korival, de megadható gólt szerzett. A középkezdés után (12 másodperc telt csupán el) egyből jött a következő HABS-találat Lapierre (5) révén. Közben a túloldalon született egy szabálytalan gól is. Knuble kipattanójára Ovech startolt, majd rápakolta Gillt Price-ra, így a korong simán csorgott a kapunkba. Bár nem adták meg a bírók, de emberelőnyt sem kaptunk kapusakadályozásért. A középső felvonás vége is jól sikerült, Gill belőtt pakkját Sergei Kostitsyn szedte össze, majd Plekanechez (16) továbbított, aki nem hibázott.
Biztos vezetés tudatában indult az utolsó húsz perc, de Plekanec felesleges kiállítása, és az ebből kapott Green bombagól miatt újból izgulhattunk. Jók voltunk mezőnyben, támadások mindkét oldalon, látványos volt a találkozó ezen szakasza. PPG után jött a bekapott SHG is! Előnyünk végén Hamrlik szerencsétlenkedett a kéknél, az elcsórt koronggal megint Laich cikázott el a jobb oldalon, majd lőtt Price lábai között a kapuba. Közben Gillt is eltalálták a szeme fölött, de neki egy ragtapasz is elegendő orvosság volt. Két és fél perccel a vége előtt a bírók fura szándéka miatt hátránya kerültünk ismét (utána O'Byrne el is találta az egyik vonalbírót...). Valahogy ezt még kivédekeztük, de Laich harmadik góljával kiharcolták a hosszabbítást a vendégek. Pedig csak 18 másodpercet kellett volna még bírni...
Hosszabbításban mindkét csapat a győzelemre tört (4-2 SOG), de csak egyik fél diadalmaskodhatott. Ez pedig mi voltunk. Nyolc másodperccel a vége előtt ismét Sergei K. teremtett helyzetet, majd a kapu előtt várakozó Plekanec (17) értékesítette a ziccert. Ezzel megszakadt a Caps 14 mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozata. A rekorder egyébként a 1992-93-as Pens, akik 17-ig jutottak Lemieux-vel és Jagrral.
Igen sok kiváló teljesítményt lehet felsorolni, ellentétben a vasárnapi szerencsétlenkedés alkalmával. Legjobbunk vitathatatlanul Sergei Kostitsyn volt, aki talán másodszor játszott úgy, ahogy tud és elvárható lenne tőle. Ügyesen nyomult a jobboldalon, szépen cselezett és adott három gólpasszt is. Kár, hogy a következő meccsen nem hinném, hogy ugyanilyen jól fog játszani. Pyatt huszadik meccsén szerezte első gólját és pontját. Testvérének Phoenixben 95 meccs kellett a multi pontos meccshez, neki 20 is elegendő volt. Ha már az újoncoknál tartunk, Desharnais is első pontját jegyezte, itt is lesz még folytatás! Plekanec is bizonyította, hogy miért is kell majd a nyáron megtartanunk (amit az új GM is szorgalmaz). Végre nem csak osztogat, de befejezőnek is kiváló volt. Gomez megint két pontot hozott, lassan törleszti költségeit. Védelemnek nehéz dolga volt Ovechkinék rohanós, mindenhonnan tüzelős játékával, de valahogy megoldották. Markov végre +2-vel zárt, O'Byrne is jó volt. Gill is sokat segített a győzelem elérésében. Price bár ötöt kapott, de voltak országos nagy mentései is. Régen védett, egy kis rozsda érződött rajta. Isten tudja, ki mellett fogja letenni a garast a vezetés, és kit fogunk útjára bocsájtani. Ja, most veszem észre, ez már a harmadik meccsünk, amelyen többet lőttünk, mint az ellenfél (39-38)! A nagy iramban teljesen elveszett a keménykedés, ami egyik csapatnak sem a sajátossága.
Már csak két meccset kell kibírni az olimpiáig, mégpedig Philli oda-vissza. Idén eddig csak egyszer mérkőztünk, egy rettentő alacsony színvonalú meccsen sikerült legyőzni őket 3-1-re. Most sokkal nehezebb lesz, az biztos! Most kezdenek feljavulni ismét, kétszer verték a Devilst. Legutóbbi 11 közös mérkőzésünkből tízet sikerült a magunk javára fordítani. Gorges talán tud játszani az elszenvedett sérülés után, de ennyi hiányzóval nagy erőfeszítésekre lesz szükségünk a megfelelő pozícióban maradáshoz.
