ÁLLANDÓAN VISSZAHÚZ A NULLA

"IT’S DISAPPOINTING TO COME DOWN HERE AND PLAY TWO, FOR THE MOST PART, UNINSPIRED GAMES."

(O'Byrne a mérkőzésről.)

Akkor ismét az 50%-on parkolunk, mint egy héttel ezelőtt. Nem tudunk fejlődni, ez már egyértelműen lejöhetett szerintem mindenkinek. Ennek ellenére nem hiszem, hogy változtatni fogunk bármi komolyabbat. Pedig nem kellene nagy csodát tenni, hogy bekerülhessünk a rájátszásba (az ottani sikeres persze más tészta lenne), a ellenfeleink sem sokkal jobbak.

Price védhetett, nem is vártam mást. Spacek influenza miatti utolsó utáni kidőlése miatt csupán 17 emberrel álltunk ki. Sergei Kostitsyn előző nap a negyedik sorban, most meg a másodikban kezdhetett bátyja megüresedett helyén. Érdekesség, hogy az előző napi négy bírót vittük magunkkal Tampába is.

Ahol egy nappal korábban abbahagytuk, ott folytatódott az egész kálváriánk. Fájdalom volt nézni a küszködésünket, annyira nem ment a játék. Az első felvonásban még nem is volt nagy gond, még többet is lőttünk, mint a hazaiak. Gólt viszont nekik sikerült lőniük St. Louis révén. Persze megint hátul adtuk el a korongot (Gomez), amivel Downie hozta ziccerbe a Kicsit.
A másodikban már helyzetünk sem igen volt, csak ártalmatlan próbálkozásaink. Lecavalier már az elején bevette Price kapuját, ezzel is elősegítve bukásunkat. Egyébként megint elindultak a Lecav-Habs pletykák, amelyeknek remélem nincsen semmi alapjuk! A harmadikat hátrányban (Gionta) kaptuk, egy szép kipasszolós játék végén Stamkos durrantott a kapunkba. Price egy kicsit lemaradt ugyan, de ezen az estén nem ő volt a leggyengébb láncszem.
Az utolsó húsz percben kissé visszavettek a hazaiak, mi meg nem tudtunk újítani, marad a nullázás, idén már nem először.

Tehát akkor megint kezdhetjük elölről. Martin viszont látott biztató jeleket az előző napi produkcióhoz képest. Nem egy meccset néztünk, az biztos! Segei Kostitsyn és talán O'Byrne mutatott olyat, amit pozitív jelzőkkel lehet illetni. Idén már ötödször nulláztak le minket, nem vagyunk idén egy gólvágó egylet. 35%-os bedobó körös munkánkat sem lehet kirakni az ablakba. Markov ismét sokat gürizett (26:11), Hamrlik is követni próbálta, de ő már öreg ehhez. Plekanec, Gionta és Darche próbálkozott a gólszerzéssel (4-4-4 lövés), de esélytelenül. 33-30-ra hoztuk a kapura lövéseket, természetes, hogy megint vereség lett a vége. Gill és Gorges ismét nem villogott, -2-vel zárták az estét. Price viszont nem volt rossz a három bekapott gól ellenére.

Szombat délután következik a Senators idegenben, mivel emberemlékezet óta nem kaptak ki, van esélyünk. Vagy még sem? Sokat kellene javulnunk ahhoz, hogy értékelhető eredménnyel futhassunk neki februárnak. Amíg ilyen össze-vissza játékot produkálunk, nem sok esélyt látok a tavaszi folytatásra. Matematika szerint 25% sanszunk van arra, hogy az első nyolcba kerüljünk.