"I MISSED THE GAME SO MUCH. I JUST WANT TO PLAY THE GAME AND HAVE SOME FUN OUT THERE. THIS WAS A GOOD GAME TONIGNT BECAUSE EVERY GAME IS BIG FOR US AND WE NEED..."
(Markov a visszatéréséről.)
Nyolcvan nehéz nap után visszatért a védelem vezére, Andrei Markov! Méghozzá hogyan! Ő és Halak hozta nekünk a meccset a hóvihar súlytotta Long Islandon. Nem voltunk csúcsformában (megszokhattuk mostanában...), de a két pontot biztosan vághattuk zsebre. !
Markov visszatérésével Bergeron feleslegessé vált hátul, így felkerült a negyedik sorba, és persze maradt az emberelőnyös szitukban. Halak ismét bizonyíthatott. Hamrlik sajnos még nincs rendben, tehát a teljes védelmünkre még várni kell. Pouliot bemutatkozott Hamiltonban, de lövéseknél többre nem vitte eddig. Valahogy úgy érzem most, hogy nem mis volt olyan jó üzlet elcserélni Latendresset a Wilddal. Az Islanders csarnokában több szurkolónk volt, mint hazai. Énekeltek, ünnepelték a gólokat, nagyszerű hangulatot csináltak.
Halaknak kellett először játékba avatkozni, két lövést hatástalanítva. Markovon eleinte érződött a kihagyás, még próbálgatta magát. A támadó harmadban jól ment a korongszerzés, de nem mentünk vele túl sokra. Comeau kapu mögött kapus sodrásáért nem járt büntetés. Érdekes egy (nem)ítélet volt... Talán ezért is kaptunk előnyt Hillen kiállításával. Sokáig nem szórakoztunk, Plekanec kipattanójára épp Markov érkezett, és közelről szerzett vezetést. MacDonald kiállításánál már nem mentek ilyen jól a dolgaink, a vonalbíró miatt Markov vesztette el a pakkot, amivel egészen Halakig jutottak. Aztán Bergeron is hibázott hátul, de a kapusunk ismét kihúzta a csapatot a slamasztikából. Ezután az Islanders irányított, olykor úgy beszorultunk, mintha hátrányban lettünk volna. Sergei Kostitsyn lövés után sikerült kijjebb tolnunk a játékot. Szegény Plekanecet úgy leütközte Sutton, hogy egyik foga bánta. Laraque próbált volna vele bunyózni, de az nem állt ki ellene.
Második felvonásban Pacioretty próbálkozott először fonákkal, majd jött az első PK. Plekanec szabálytalankodott támadásban. Gill blokkja a legjobbkor jött, majd Gomez szerzett majdnem korongot az ellenfél kapuja előtt. Közben Sutton Moent is szépen palánkra kente, hol maradt a megtorlás?! Pleks gyorsan a büntetőpadon találta magát ismét, nehezen tudta feldolgozni egyik fogának elvesztését. Ezt is átvészeltük, majd Gorges szépen kirakta Streitet a kiskapun. Pont az egykori montreali bekk került a padra, miután Markov tovább növelte az előnyünket. Nagy bombával vette be Biron kapuját. Thomspson le kellett kísérni egy blokkolás után, de szerencsére pár perccel később vissza tudott térni a jégre. Plekanec harmadszor is padra került, talán azért, mert előtte O'Byrne szinte levágta szegény Schremp fejét a túloldalon. Moulson kihagyta a kihagyhatatlant, azaz inkább Halak védte ki.
Az utolsó harmadban hátránnyal kezdtünk, majd Moen arcot ért ütése miatt 2+2 perces büntetéssel kellett szembesülnünk. Jól védekezünk és a kapus is jó, sőt nekünk volt lehetőségünk 2-on-1-ban. Kilenc perc után Plekanec kísérlete volt az első próbálkozásunk. Metro és Joensuu kettős kiállítást kapott, a New yorkit sípszó után hitért ültették ki. Később ismét Moen ellen szabálytalankodnak (Schremp), amit harmadszor is ki tudtunk használni. Gomez pontos passzal segítette gólt lőni Metropolitot. Hillen büntetésénél már nem volt komoly tét, Cammy és Plekanec is nagy helyzetet hagyott ki. A meccset a jól ismert Good Bye nóta zárta le, mintha otthon lettünk volna.
Markov, nincs vita! Visszatért, két gólt vágott emberelőnyben. Közelről és távolról is. Ahogy Bergeron mondta: eggyel többet fogunk lőni és eggyel kevesebbet kapni, ha ő velünk van. Reméljük, tényleg így lesz, mert ráfér a csapatra. Kezdésnek tőle szolid 20 percet kapott, de lesz ez még 23-25 perc jégidő is, ha tényleg belerázódik. Ezen az estén ő adta a szülinapi ajándékot minden Montréal szurkolónak (31 éves a mai napon). Halak egy szolid kis hibátlan mutatót produkált, egy-két fantasztikus mentéssel. A negyven hárítás pazar, bebizonyítva, hogy rá lehet bízni egy csapat kapuját. Ha így játszik könnyebben találunk neki kérőt (ha egyáltalán keresünk...) is. Jól megy neki az Islas ellen, pályafutása eddigi 5 SO-jából kettős ellenük húzott be. Speciális cucc a Wild elleni kisiklás után ismét pörgött, mindhárom találat előnyben született, míg hátul mind a 10 percet (egyik négy percet jelentett) hárítottuk. Huszadik helyezés fölött kezdő csapatunk decemberre már az élmezőnybe küzdötte fel magát (PP 8., PK 7. hely). Gomez ismét bebizonyította, hogy milyen jól lát a pályán, gólpassza igazán káprázatos volt. Eredményességét az nehezíti, hogy szélső gólképtelenek. Talán Gionta visszatérésével fordul a kocka.
Plekanec támadásban ismét jó volt (2 gólpassz), de az, hogy kiverték az egyik fogát, kissé forrófejűvé tette. Három kiállítást csinált egy harmad alatt, amiből aztán nem lett semmi. Ha már itt tartunk, olyan puhák vagyunk, hogy az ellenfelek kis is használják. Sutton legyalulta Plekanecet, de nem volt, aki megtorolta volna az esetet. Laraque ugyan próbálta tánca hívni, de ennél több kel. Odamenni és leverni a kö...göt! Ütközésekben végre egálban voltunk (18-19), de ha kell, üssünk oda. Cammalleri mostanában egy kissé elszürkült, azaz nem lövöldözi a gólokat. Akcióban ott van, de a gólszerzés nem megy. Idegenben különösen rosszul megy neki, 18 góljából csak négyet szerzett a Bellen kívül.
HABS vándorcirkusz megy tovább, a következő fellépés helyszíne a kies Georgia, ahol múlt szombaton már (le)szerepeltünk. Atlanta idén erős, főleg Armstrongra és Kovachukra kell figyelnünk. Ha figyelünk a kiállításokra és eleget tudunk lőni, van esélyünk ott is a két pontra.