Hétfő 21 óra. Ekkor ér véget hivatalosan az NHL-ben a játékosok adásvételi lehetősége, ezután már nem lehet senkit leszerződtetni július elsejéig. Minket már, mint eladókat foglalkoztathat a dolog, a keleti utolsó helyről nem is lehet más a célunk, mint elszórni a lejáró szerződésű, második számára még érdeklődést keltő embereinket. Gill már elment, itt van még Moen és Kaszcicin. Ők lehetnek potenciális portékák, de majd holnap estig kiderül a sorsuk. Most a csapat múltját vizsgálnám, miket húztunk az utolsó napon.A csapat összesen 16 boltot kötött az utolsó napon annak 1980-as bevezetése óta. Először 1981-ben cseréltünk, akkor Michel (Bunny) Larocque kapust sóztuk rá a Torontora Robert Picard-ért (D) cserébe. Azóta sem mi voltunk a legnagyobbak, de azért akadt egy-két érdekes fordulat, amelyet utólag legtöbbször nem mondhatunk különösen szerencsésnek. Különösen igaz ez az utóbbi évek megmozdulásaira.

- Larocque után még túladtunk Bill Bakeren is (D), aki Coloradoba (Rockes) került egy '83-as harmadik körös draftjogért. Ebből lett később Daniel Letendre. Nem mondhatjuk, hogy nagy fogás lett volna, soha nem jutott még az NHL közelébe sem.
- 1982 márciusában ismét egy bekktől mondtunk le, mégpedig Guy Lapointe-ról, aki St. Louis-ba kötött ki. Ellenértéke egy második körös választás volt 83-ból. Mi jött ki belőle? Sergio Mornesso a bal szélről. Három idényt volt nálunk, majd 1988-ban továbbállt. Fénykorában volt 24 gólos éve is, és pont a St. Louis-ban, akik elve őt választhatták volna.
- Ezután sokáig teljesen kimaradtunk az utolsó napi mókából, egészen 1990-ig. Maradt a védőcsere, ezúttal Jyrki Lumme ment el Vancouverbe egy második körösért. Craig Darby került horogra. Első körben (1994-95) csupán 10 gólig jutott, majd elküldtük New Yorkba. Egy széles kitérő után 1999-ben ismét feltűnt Montrealban, és maradt is három szezonra.
- Egy évvel később Mark Pederson ment Phillibe, és újabb 2. körös érkezett. 1991-ben Jim Campbellt hoztuk ki belőle, de nem nálunk, hanem az Anaheimben mutatkozhatott be a ligában. Azért nálunk is megfordult egy évadra, 2000-ben.
- 1992-ben hosszú idő után ismét játékosra cseréltünk draftcédula helyett. Petr Svoboda ment Buffaloba Kevin Hallerért (D) cserébe. Talán ő volt az első valamire való cserénk, akit használni is tudtunk. Három év alatt leginkább a keménysége miatt maradhatott emlékezetes a játéka. 1993-ban a ponttermése sem volt rossz, 25-nél állapodott meg.
- Újabb öt év kihagyás után már kapust zavartunk máshová, mégpedig Pat Jablonskit Phoenix-be. Megint bekket szereztünk Steve Cheredaryk személyében. Újabb baklövés, az ürge egy percet sem játszott a legnagyobbak között, mindig is megmaradt az alsóbb ligáknál. Ment még a sivatagba Chris Murray és Murray Baron is Dave Mansonért. A 1997-98-as idényben egész pofásan játszott, harminc pont és 120 perc bünti felett teljesített.

- 1999, ekkor jött el talán a legnagyobb dobásunk. A kiváló, de nálunk már kissé megcsömörlött Vince Damphousse-nak kellett San Joseba mennie. Igazi sztárról volt szó, így a nem lehetett aprópénzzel kiszúrni a szemünket. Jött egy ötödik körös '99-ből (Marc-André Thonel), egy első körös 2000-ből (Marcel Hossa) és a második körös, amit Columbusba toltunk tovább. Marcel Hossa volt a legnagyobb fogás, de végül besült. 2002 és 2004 között Montréal és Hamilton között ingázott folyamatosan. Nem tudott nálunk megragadni, így a lockout után a Rangers-ben kötött ki. Nagy lehúzás lett Damphousse-üzlet vége, elég szépet buktunk rajta. Mellesleg Jean-Francois Jomphe is kikötött hat meccs erejéig, akit a Coyotes-tól vettünk át.

- A következő nagy dobásunk 2001-ben következett, amikor ismét balga módon lemondtunk Dainius Zubrusról és Trevor Lindenról a Washington javára. Cserébe megkaptuk Richard Zedniket és Jan Bulist. Egy második körösért még kaptunk egy 2001-es első köröst is, akiből Alexander Perezsogin lett. Zednik volt a legjobb emberünk, akit az utolsó napon találtunk. Volt három jó éve nálunk (meg egy kevésbé jó), amikor 2006-ban visszatért a fővárosba. Bulis sem volt olyan rossz, 2006-ban a negyven pontot is megcsípte. Ekkor került a Vancouverhez, ma már a KHL-ben nyomja az ipart. Perezsogin két évet volt csak nálunk, majd ő is hazatért oroszhonba.
- 2004-ben Sylvain Blouintól váltunk meg a vancouveri Rene Vydareny kedvéért. Ő sem játszott nálunk, Hamilton után Csehországba folytatta pályáját.
- 2006-ban egy hatodik köröst (Chris Auger) küldtünk Chicagoba a védő Todd Simpsonért. Ő is csak hat meccset kapott és hét büntetést. Ezzel nem ragadhatott meg túlzottan az emlékeinkben.
- 2008-ban újabb fura húzással leptük meg a többieket. Elsőszámú kapusunkat adtuk át szinte ingyen (2. körösért, amit továbbadtunk az Atlantának) a Washingtonnak. Christobal Huet szerződése lejáróban volt, és ott volt már nekünk Carey Price. Ennek ellenére jó lett volna a rájátszásba a francia rutinja.
- 2010-ben Matt D’Agostini ment St. Louis-ba Aaron Palushajért. Utóbbi még mindig fel-le ingázik az NHL és az AHL között, amíg D’Agostini elég szépen termelt tavaly. Idén egy kissé megnehezítette játékát a sérülés.
- 2011-ben ismét egy jelentéktelen üzletet kötöttünk az Atlantával. Küldtük a korábban szerzett Brett Festerlinget Drew MacIntyre kapusért.

Összegezve: nem voltunk soha egy jó üzletet kötő csapat, nem tudtunk nagy meglepetést okozni a piacon egy-két kivételtől eltekintve. Inkább vesztettünk a boltokon, mint nyertünk volna. Most talán más lesz a helyzet, de a szerencse eddig elkerült minket.