Amikor 2009-ben elhoztuk a montréali draft 18. helyén, azt reméltük, hogy rövid időn belül végre ismét lesz egy igazán eredményes québeci születésű centerünk. Hosszú még az út a célig, de eddig jól teljesítette az egymást követő lépcsőfokokat. Már a tűz közelébe került, most már csak az utolsó, de annál nehezebb lépcsőfok van hátra: beilleszkedni az NHL kemény világába és kiemelni (no, persze nem egyedül) a Habs-t a posványból, ahol mostanság megrekedt.Egyelőre ott tartunk, hogy a sérülések miatt tartjuk fenn az első keretnél, de ha így folytatódik a fejlődése, a következő idényt már, mint teljes jogú Canadiens játékosként kezdheti. Az eddigi játéka mindenképpen erre predesztinálja, hiszen az eddigi 18 mérkőzésén már három gól és négy asszisztot írhattunk fel a neve mellé. A megbízható védőmunkája, a harcos és kiváló képességeket csillogtató támadásai miatt egyre inkább beigazolódni látszik a korábbi elvárás, miszerint ő lehet nálunk a jövő kiemelkedő centere.

Tavaly még a junior ligában vitézkedett a Montreal Juniors együttesében, habár egy áthúzódó sérülés miatt csupán 51 meccsen léphetett jégre. Így is összehozta viszont a pont/meccs fölötti átlagot 58 ponttal (26+32). A playoffban még rátett egy lapáttal, a neki jutott tíz mérkőzésen 6 gólt és 3 gólpasszt jegyzett.
Ősszel már a Canadiens edzőtáborában kellett volna feltűnnie, de a sérülés ismét keresztbe tett terveinek. Talán már akkor kiharcolhatta volna a csapattagságot, de Hamiltonban (AHL) sem vallott szégyent. A föl-le ingázás miatt természetesen nehezebben találja meg társait a Bulldogs-ban is, de kilenc találata így sem rossz teljesítmény. Eddig kétszer hívtuk fel a Canadiens-be, összesen 18 mérkőzésen jutott szóhoz.
Fiatalos lendületével, akarásával gyorsan a közönség szívébe lopta magát, amit egy-két szép találattal még fokozni is tudott. Természetesen ez csak a kezdet, az ő igazi ideje még nem jött el. 21 éves fejjel, megfelelő társak segítségével, mégis reménykedhetünk benne. Fizikálisan még erősödnie kell, és technikailag is fog még csiszolódni, de olyan veteránok, mint Mat Darche és Erik Cole pozitív példája, biztosítja a töretlen fejlődését.