Félévi összefoglalónk második részében a csatárok kerülnek terítékre. Ha a védelmet erős kritikával illettem, a támadó szekció sem kerülheti el a letolást. A saját kapu előtt régóta vannak gondjaink, de elöl azért tudtuk ezeket a hiányosságokat pótolni, legalább is 2012 őszéig. Ebben a szezonban visszaesett a góltermésünk, pedig támadóink papíron csak erősödtek Erik Cole bevetésével. Nézzük tehát, ki mit produkált a szezon első felében! Értékelés II.Az első negyvenegy meccsen csupán három emberünk érte el a tízgólos határt. A csapat össztermése (2,63 gól/meccs) csupán a liga közepére elegendő, és még rosszabb a kép, ha az emberelőnyös szituációk gólra váltását is megnézzük. Van hová fejlődni, jó pár játékostól lehetne többet elvárni a nekik kifizetett milliók miatt is. A következőkben posztonként próbálom értékelni a fiúk egyéni teljesítményét.CENTEREK: összesen hét embert próbáltunk ki ezen a poszton a sérülések és a formahanyatlás következtében. A régóta emlegetett „big centerre" még várni kell, ha egyáltalán szükségünk van még ilyenre.
- Tomas Plekanec 6 (41 mérkőzés) – a nyáron súlyos összegekkel meghosszabbított szerződésű kladnói játékos eddig tudásánál kevesebbet mutat, bár még így is sajnos a legponterősebb játékos a csapatban. Összesen 30 pontnál jár, amiből a 22 gólpassz nem rossz, de a 8 gól az kevéske egy potenciális első soros középcsatártól. Ezért is került hátrébb, csökkentett jégidővel. Elsősorban emberelőnyben tudna javítani, mint ahogy az egész csapat is ebben a szegmensben tudna leginkább előrelépni.
- David Desharnais 7 (41) – amikor felkerült Montrealba, a harmadik-negyedik sor nézett ki számára, de apró termete ellenére talán a legjobb centerünké vált. Gyors, jól fedezi a pakkot, kapu mögül életveszélyes. Ponttermése (26) sem nagyon marad el Pleky mögött, pedig eleinte jóval kevesebb lehetőséghez juthatott csupán. Leginkább a bedobó körben tudna javulni, hiszen a bulizás nem a legnagyobb fegyvere. Megfelelő társakkal még sokra viheti nálunk.
- Lars Eller 6 (38) – ha nem lett volna a Winnipeg elleni négygólos meccse, talán gyengébb osztályzatot kapott volna. Fejlődése ugyan töretlen, de az ősszel sok bizonytalanságot éreztem játékában. Hiába hozza fel remekül a korongot, a kapu előtt kissé elbizonytalanodik, és lövései hatástalanok maradnak. Így csupán 4+4 gólt szerzett, de ha az utóbbi meccsek formáját teljesíteni, sokkal többet is elérhet még.
- Petteri Nokelainen 5 (38) – a Coyotes-től elhozott finn center eddig tökéletes megoldás a negyedik sor közepére. Fizikálisan rendben van, magasabb játékperc mellett sem betlizett. Keménysége, bulizásai és olykor veszélyes kísérletei miatt nálam a „megtartandó" kategória.
- Louis Leblanc 5 (14) – az itt töltött hetek alatt máris bizonyította, hogy milyen jó döntés volt két éve ledraftolni az első körben. Ugyan csak első évét játsza a felnőttek között, de minden tekintetben megállja a helyét. Sok örömet szerezhet még nekünk az elkövetkező években.
- Scott Gomez 2 (13) – csak azért nem kapott egyest, mert jószívű vagyok vele. Egyszerűen képtelen bármit is felmutatni, ráadásul a sérülések sem kerülik el. Gyakorlatilag teljesen elvesztette mindenki bizalmát, még Martin egykori rendszeréből is kiesett. Hiába egészséges már, Cunneyworth már nem számol vele. Horribilis fizetése miatt szívhatjuk a fogunkat, de jövőre (ha marad) kevesebbet kell majd rá áldozni. Nulla gól és négy assziszt? Ennyit bármelyik újonc teljesít, így nincs helye a Canadiens-ben!
- Andreas Engqvist 4 (8) – nem azt nyújtotta, amit elvártam volna tőle, de mostanában a Hamilton (AHL) a leghasznosabb emberré vált. A fent nyújtottak alapján mellényúltunk a szerepeltetésével, de talán tényleg új szakaszba lép amerikai pályafutása.

BALSZÉLSŐK: nekik kellene a gólok többségét szállítaniuk, de kevés kivételtől eltekintve elvárásaim és még inkább reményem alatt maradtak. Voltak ugyan sérülések, de itt is az érthetetlen formahanyatlás miatt szenvedtünk. Sorok rotálás sem nagyon segített, gyakorlatilag mindenki játszott már mindenkivel.
- Mike Cammalleri 5 (36) – olyan fegyver, amely eddig igencsak besült. Kilenc gól egy ilyen kalibertől kevéske. Sok pénzért nem képes megfelelően termelni. Valahogy nem érzi a kaput úgy, mint korábban. Ára magas és képes is kiváló lenni, de ha nem tudjuk beváltani, akkor nem sok értelme van. Ha a PO-ba se jutunk be, semmi értelme megtartani, viszont jó ellenértéket kaphatnánk egy potenciális kupaesélyestől.
- Max Pacioretty 6 (38) – nekem idén valahogy nem tűnik az igazinak. Gyakran eltűnik, elszürkül a többi között, de neki meccseket kellene eldöntenie. Most is egy hónap telt el két gólja között. Hiába van 12 találata, ami egyébként nem egy tömeges gólszerzés, ő ennél többet tud.
- Andrej Kaszcicin 5 (31) – megint csak az örök reménység kategória marad, nálunk nem tud átlépni az árnyékán. Neki is van tíz találata, de kétszer ennyi is benne van. Vagy velünk van gond, vagy soha nem lesz belőle jobb szélső. Pedig még ütközni is tud, hasznos tudna lenni minden csapat számára. Nem lepne meg, ha elcserélnénk február végén, vagy később.
- Travis Moen 7 (39) – a legtöbbet előrelépő ember a korábbi támadóink közül. Még soha nem tudott ennyi idő alatt 9 gólt ütni. Emellett blokkol, ütközik, nagyon hasznos védekező típusú csatár, aki ha kell még gól is szerez. A kupagyőztes idénye után most a legjobb! Meg kellene talán továbbra is tartani.
- Mathieu Darche 4 (41) – az a játékos, akiről könnyen lemond egy edző, mert talál helyette másik egy tucatot. Mivel québeci, kis előnyt élvez, többet elnéznek neki. Ilyen mutatók mellett (2 gól, 4 assziszt) biztos nem kapna máshol teljes szezont. Martin kedvelte, most is maradhat a negyedik sorban, esetleg egy kicsit feljebb. Ugyan nem egy gólzsák, de azért védekezésnél lehet hasznát venni.

JOBBSZÉLSŐK:
- Erik Cole 9 (41) – az a játékos, aki szinte minden meccsen a csapat legjobbja. Még egy gyengébb estén is azt hozza, amiért nyáron ide hoztuk. Sokan kétkedve figyeltük nem olcsó szerződését, és hogy mit tud kihozni belőle, de a kezdeti beszokás után a legfontosabb támadónk lett. Nem csak 17 találattal a legeredményesebb emberünk, de ütközések terén is (93) messze a leghatékonyabb a támadó harmadban. Kiválóan fedezi a korongot a jobb szélen, szinte lehetetlen elvenni tőle a játékszert. PP-ben a kapu előtt tűnik fel és veszélyeztet. Ha egy kicsit jobb lenne a lövő képessége, még ligaszinten is felfigyelnének rá.
- Brian Gionta 5 (30) – kapitányunkat sérülések hátráltatták, de még így is keveset láthattunk tőle. Nyolc találat tőle gyenge idény. Hasonló, mint Cammalleri, csak egy kicsit még rosszabb kiadásban. Ha gyorsan nem tesz rá egy nagy lapáttal, ő is a cserélhető emberek listájára kerülhet.
- Michael Blunden 7 (18) – a másik olyan nyári igazolásunk, akivel tényleg jól jártunk. Eleinte csak a sérülések miatt tartottuk meg, de később beláttuk, hogy ő ennél jobb. Harmadik- negyedik sorokban igen hatékony játékot hoz, természetesen a korongtartásban és a kemény, férfias játék terén.
- Aaron Palushaj 4 (15) – szintén a hamiltoni kontingens tagja, aki annak ellenére nem tudott még nálunk bizonyítani, hogy az AHL-ben megállja a helyét. Nem tudom, lesz-e még lehetősége ezen változtatni, de nem jósolok nálunk hosszú jövőt neki.