NOKELAINEN MAJDNEM VONAL FÖLÉ BOMBÁZTA A CSAPATOT"I THINK WE JUST GET A LITTLE BIT TOO COMFORTABLE, NOT GETTING THE PUCKS DEEP. I THINK THAT'S THE BIGGEST THING, CHIPPING THE PUCKS OUT. I THINK IT'S A HUMBLE ISSUE, A LITTLE BIT. YOU HAVE TO RESPECT TEAMS AND, LIKE THE ISLANDERS TONIGHT, THEY HAVE GOOD SKILLS. IF YOU GIVE THEM ROOM THEY WILL SCORE."
(Nokelainen a győztes góljáról.)
Kilencedikek vagyunk, pontazonossággal. Talán leszünk még a vonal fölött is, főleg ha továbbra is tartjuk decemberi pontszerző sorozatunkat. Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz. Ideje volt már otthon is végre valami eredményt felmutatni, mert november 19-e óta nem sikerült nyerni a Bellben. Most sem kellett volna sok az újabb hosszabbításhoz, de szerencsére Nokelainen másképp gondolta amikor a padról berepülve szőnyegbombázott. Campoli visszatért, ami jó, de hogy pont Jemelin helyett... Valakit ki kell tenni, most őt választották. Ha nincs sérültünk, túl sok bevethető védővel rendelkezünk, így valakit vagy cserélni kell vagy leküldeni az AHL-be. Mindenesetre nem lesz egyszerű döntés.
Brian Gionta továbbra is sérült a múlt csütörtöki meccsen történ balesete óta. Ezzel Erik Cole vette át a "vasember" szerepét, immár 128 meccset nyomott le megszakítás nélkül. Ahhoz képest, hogy korábban többször volt sérült, mint egészséges nem olyan rossz mutató. Campoli jött, Jemelin kiült, míg Weber megint a negyedik sorban "nem játszott" (4:08). Kapuban a kirobbanthatatlan Carey Price jeleskedett ismét.Vezetéshez az Islanders jutott, a mikor Subban szépen odapasszolt a korongot Parenteau-nek, aki rögtön indította Moulson. A csatár még húzott egyet, ezzel elfektetett mindenkit és bevette a kapunkat. Alig egy perccel késő gyorsan egyenlítettünk. Kaszcicin (9) nyargalt el a jobb oldalon, majd egy rövidet kényszerítőzött Plekaneccel, végül hatalmas gólt vágott. Darche kapuson átcsorgó lövésével már mi vezettünk.
A második játékrészben újabb találat nem esett, pedig voltak azért helyzetek mindkét kapu előtt. Nekünk főleg emberelőnyben voltak lehetőségeink, Cole és Plekanec is növelhette volna az előnyünket. A harmadik elején aztán sikerült kihasználni egy fórt. Subban játszott Desharnais-nak, aki tökéletesen készített elő Erik Cole-nak (11). Tic-tac-toe, ahogy ezt mondani szokták odakinn. Sajnos Josh Bailey nagyon szép is ügyes lövéssel csökkentette a hátrányukat. Az utolsó tíz percben aztán megint beütött a mennykő! A kapu előtti kavarodás végén John Tavares kotorta be a korongot a kapunkba. Lassan megint készülhettünk volna a hosszabbításra, de ekkor Nokelainen (2) a padról beugorva hatalmas kapásgól vállalt. Végére még Hal Gill egész pályát átívelő, üres kapus góljával szerezte meg idei első találatát.
Szerencsénk, hogy Al Montoya nem egy zseni, mert ismét megnehezítettünk a saját dolgunkat. Ismét az utolsó harmadban passzoltunk el két gólos előnyt. Ha nincs Nokelainen jól eltalált bombája, most talán megint egy hosszabbításos vereségen búslakodnánk. Azért Darche góljánál is hálát adhattunk a portásnak. Egy jobb kapussal felálló csapat simán legyőzhetett volna minket.
A mi bekapott góljaink viszont igen kidolgozottra és szépre sikerültek. Persze, ez az utolsó Tavarese-esre nem vonatkozik, de mind Moulson, mind Bailey csinos kis csellel küldte el a maradék védelmet Price-szal együtt. Végre szembetalálhattuk magunkat egy olyan egylettel, amely fölött sikerült fizikális fölényt kiharcolni. Több, mint kétszer annyi ütközésünk volt (23-11), mint az Islanders-nek. Erik Cole megint formában volt (6), de Gorges (5) is a keményebbik formáját hozta Jemelin távollétében. Cole egyébként is a meccs legjobbja volt, hiszen gólja mellett hatszor lőtt, és még egy blokkja is volt. Egyébként Kaszcicin is jól adta magát. Ellenfélnél a kiváló kapu előtti blokkolásokat lehet dicsérni, főleg az egykori helyi kedvenc, Mark Streit esetében.
Védelemben Gorges volt ismét a kapitány, sokoldalú, hasznos munkát adott le. Ütközött, blokkolt, hasznos volt. Kaberle még csak most jött, megint szerzett egy pontot is, de azért lassan elkezdheten a védekezéssel is foglalkozni! Azért túl drága, hogy csak PP-ben vegyük hasznát. Chris Campoli visszatérése is eléggé langyosra sikeredett, de van még ideje belerázódni.
Csütörtökön, az utolsó előtti idei hazai meccsünkön, a Philadelphia Flyers (19-7-3) látogat hozzánk. Kelet pillanatnyilag legerősebb csapata tovább gyengült Giroux kiesésével. Eddig is nélkülözniük kellett Prongert a védelemből, de most a legerősebb csatáruk dőlt ki bizonytalan ideig. Decemberben mind a hat meccsüket nyerni tudták, ami ilyen negatív háttér mellett igencsak szép teljesítmény.
Még Giroux nélkül is igen eredményes támadójátékot tudnak felmutatni, hiszen az utóbbi két hétben Hartnell, Jagr és Briere is 8-8 ponttal terhelte ellenfeleiket, és ott van még mögöttük az utóbbi meccseket feltámadó Wayne Simmonds is hat egységgel. Jól jelzi a csapat sikerét a +/- mutató is, hiszen csupán ketten állnak most negatív értékkel. A védelmet Braydon Coburn és Andrej Meszaros vezeti. A kaput teljesen kisajátította Brizsgalov, Bobrovszkij egyszer sem jutott szóhoz.
Idén már harmadszor játszunk egymással, egyelőre 1-1-re áll a párharcunk. Mindkét csapat hozta a hazai mérkőzésén, méghozzá elég sima eredménnyel.