NINCS TOVÁBB, PEDIG...

"IT'S A TOUGH TROPHY TO WIN. I MEAN, YOU NEVER KNOW WHEN IT'S YOUR YEAR. BUT THIS YEAR IS NOT GOING TO BE OURS."

(Subban visszatekintése.)

Nem sikerült az újabb bravúr, idegenben elhozni a hetedik meccset. tavaly kétszer bejött, most a hosszabbításban elbuktunk. A miértre sok és összetett válaszokat is adhatunk, de a legegyszerűbb, hogy a sors most ezt akarta. Sokszor és sok hibát követtünk el a sorozat alatt, de mégis csak egy hajszál választotta el a bandát a következő kőrtől. Remélem, a vezetők kicsit átértékelik a történteket és néhányan levonják a megfelelő konzekvenciákat. Az biztos, hogy ha jövőre is változatlanul hagyjuk a dolgokat, megint csak álmodozhatunk a 25. kupáról!

Az egy nappal korábbi győztes csapat szinte egyáltalán nem változott. Sem idő, sem bevethető ember nem állt rendelkezésre a nagy alakítgatáshoz. Egyedüli visszatérő Wisniewski volt, aki ismét Hamrlikkal játszatott együtt. Elöl megint Weber kapott bizalmat, ami szerintem Pouliot montreali szereplésének végét is jelentette. Moen továbbra is a második sor játékidejét élvezhette, bár szerintem továbbra sem oda való.

Rosszul indult, nagyon rosszul! Már a hatodik percben kétgólos hátrányban voltunk. Előbb Boychuk távoli lövése akadt be, majd egy rossz felszabadítás után Recchi középről bombázott a léc alá. Szerencsére a hazaiak engedtek a szorításon, pedig egy harmadik góllal végképp lerendezhettek volna minket. Ehelyett egy emberelőny során szépíteni tudtunk, életben tartva a reményeinket. Weber (2) szép akció után vágta be a korongot.
Második elején Gionta akár egyenlíthetett is volna, de még nem volt vége. Pont hátrányban voltunk, amikor Plekanec (2) csente el a játékszert Recchitől, majd meg sem állt a kapuig. Vasról pattant be, de szépen oldotta meg. Minden kezdődött elölről. Boston is belehúzott, de Halpern révén mi is veszélyeztethettünk. Az utolsó harmadban Ference durva ütközéssel terítette le Halpern, de ennél is rosszabb volt, hogy megint vezetéshez jutott a Bruins. Kelly volt szemfüles és Price alatt kotorta be a korongot a kapu előtt. Hamrlikot jégbe gyalulták, így időlegesen létszámhátrányba kerültünk. Price azért a továbbiakban párszor óriásiakat is védett, ami kellett is nagyon. Két és fél perccel a vég előtt Bergeron felesleges kiállításával utoljára mosolygott ránk a szerencse. Ha előny akkor gól, legalábbis mostanában így volt. Ez segített most, Subban (2) tőle szokásos bombagóllal hozta vissza a meccset.
A hosszabbítást viszont sikerült harmadszor is elrontanunk. megint nem sikerült rendesen felszabadítani, így a korong szabadon kerülhetett Hortonhoz, aki lezárta a sorozatot.

Kicsit rövidre sikerült ez a rájátszásunk, főleg a tavalyihoz képest. Alapvetően nem nagyon hihettünk jobban, mint amit kaptunk az alapszakasz játéka alapján, de reménykedtünk, hogy talán mégis ismét csodát láthatunk. Ez most elmaradt, így jöhet a nyár.
Cammalleri ismét bebizonyította, hogy az ő igazi világ a rájátszás, ahol minden pontnak, gólnak óriási szerepe lehet. Ezen a hét meccsen is tízet termelt, ami nagyon nem rossz. A mostani meccsen inkább a védekezéssel gyűlt meg a baja, hiszen -3-mal zárt. Ugyanúgy, mint például Gomez vagy Gionta. Plekanec végre mutatott valamit, de összességében nem voltam vele elégedett a széria alatt. Most végre jól eltalálta a korongot a szólója végén, de korábban sokszor elrontotta a lövéseket. Ő szerezte az idei rájátszás negyedik emberhátrányos gólját. Amit még dicsérni lehet, az az emberelőnyös hatékonyságunk. Főleg az utóbbi két meccsen voltunk nagyon jók, összesen hatszor voltunk eredmények létszámfölényben. Subban, Cammy igen jól tolták, de Gionta is elég ügyes volt. Ami viszont nagyon hiányzott, az az egyenlő felállás mellett szerzett gólok. Vége felé már szinte képtelenek voltunk ebben a felállásban eredményesek lenni.
Hátul blokkolásokkal nem volt gond, a mostani 18-cal már 144-nél járunk, ami a legtöbb a 16 csapat között. Ami a kapunk előtt/mögött folyó játékot illeti, ismét gyermetegek voltunk. Direktben még jól védekeztünk, de a második, harmadik hullám ellen már nagyon nem. A győztes találat is úgy született, hogy képtelenek voltunk felszabadítani a harmadunkat. Ennyi volt tavaszra, majd ősszel megújult erővel veselkedhet mindenki a folytatásnak.

Következik a hosszú és kissé unalmas nyár, bár nekem a draft, az UFA szezon és a edzőtáborok is érdekesek szoktak lenni. Most egy darabig nem kell éjszakázni a meccsek miatt, nem kell meccsösszefoglalókat körmölgetni. Azért nem teljesen ért véget számunkra a szezon, hiszen farmcsapataink elég jól vitézkednek az alsóbb ligákban ahhoz, hogy őket is figyelhessük. Hamilton, ahol a jövőnk egy része játszik, konferencia elődöntőben van, míg a Wheeling ECHL-s egylete (Delmas kapussal az élen) már a konfdöntőben jár.
Bár kupát idén sem hoztuk el, néhány változás után lehet ebből a csapatból olyan gárdát farigcsálni, amely jövőre elhódíthatja a serleget.