Guy Boucher jött, látott és… no, nem nyert, de az NHL-be azért sikerült bekerültnie. Sajnos nem a Canadiens stábjában kapott (kiérdemelt) helyet, hanem a floridai Villámok edzői stábjának vetetését bízta rá Stevie Y. Új szemléletet, új megközelítést hozott a korábbi AHL bajnokcsapat öltözőjébe, ami tökéletesen működött, csupán a végén botlott meg a misszió. Bulldogs alapszakasza káprázatosan sikerült, és a Texas elleni párharcig is minden tökéletesnek tűnt, de ott valami elromlott. Ennek ellenére az egész csapat remekül helytállt, sok ígéretes, később NHL-es jövőt befutni képes játékost ismerhettünk meg Hamiltonban.

Már az előző szezonban sem volt rossz csapatunk, hiszen az alapszakaszban a harmadik helyről mehettünk a rájátszásba, de ott 2-4-es összesítéssel már az első körben búcsúznunk kellett. Idén, ha lehet mondani még egy lapáttal rátettünk erre a teljesítményre. Rekordot rekordra halmozó regulart sikerült összedobni a fiúknak, szinte minden korábbi rekord megdőlt ebben a szezonban. Megdöntötték a legtöbb pont (115), a legtöbb győzelem (52), a legkevesebb vereség (17) rekordját is. Emellett annyit még, hogy felsorolni is lehetetlenség lenne. Egyéniben főleg a kapusok remekeltek, de P.K. Subban vagy David Desharnais is kiválóan termelt. Nagy volt a jövés-menés a gárdában, Aaron Palushaj, Mike Vernace, Max Pacioretty, Gabriel Dumont és Robert Mayer is szezon közben érkezett, míg többen Montréal és Hamilton között ingáztak (pl. Mathieu Darche, David Desharnais, Sergej Kaszticin vagy Tom Pyatt).

A kiváló alapszakasz azonban nem volt elég a végső sikerhez, amit három évvel ezelőtt sikerült kivívni (hála elsősorban Price-nak). Szezon közben a sok montréali sérülés miatt fel-le járkáltak az embereink, ennek ismeretében még értékesebb ez a nyugati alapszakasz-elsőség. A rájátszásban a Manitoba volt az első akadály, de nem volt túl nehéz átugrani. Vagy mégis?! Simán indult, de idegenben már nem volt oly könnyű dolgunk. Két hosszabbításos sikert elkönyvelve 4-2-vel mentünk be a következő körbe. Subban ekkor már nem volt a csapattal, hiszen Markov sérülése miatt a Canadiens kikölcsönözte a PO végéig. Ez döntő fontosságú esemény volt, hiszen a legjobb védőnk nélkül kellett tovább menetelni, ráadásul ekkor még Sanford és Pacioretty is maródi volt.
Következő ellenlábas az újonc Abbotsford Heat gárdája volt, akik elég gyorsan felvették az AHL iramát. Nem indult jól, mert rögtön az első otthonit elvesztettük. 1-1-gyel mehettünk nyugatra, ahol aztán háromból kétszer sikerült a győzelem. Otthon kellett begyűjteni a szükséges egyet, amit egy sima 4-0-val hoztunk is. Közben Sanford is visszatért, így még jobb esélyeink voltak a konferencia döntőben. Texas, szintén újoncgárda, jelentette a végállomást. Fő probléma a hosszabbítások és az emberelőnyös lehetőségek elégtelen kihasználása volt. Pedig szuperül kezdődött, 2-0-val mehettünk Austinba. Itt valami megtört, két OT-s diadallal egyenlítettek, de a harmadikat sikerült megint behúzni. Képlet egyszerű volt, a két hazai meccsből kellett volna egyet behúzni. Nem sikerült. Megint kettő hosszabbításos vereség következett, ráadásul a hetediken már 2-0-ra vezettünk. Fájó volt a bukás, de a döntőben a Hershey ellen tényleg nem sok esélyünk lett volna.

Kik voltak a csapat legjobbjai? Kezdjük elöl! David Desharnais 78 pontot termelt az alapszakaszban (27+51), míg ehhez jött 23 (10+13) a PO-ban. Ő lett a legeredményesebb, pedig 20 meccset ki kellett hagynia a montréali vendégeskedése miatt. Brock Trotter volt a másik nyerő emberünk, 77 pontos alapszakasz után 19 pontot tett hozzá a rájátszásban. Védelemből egyértelműen Subban emelkedett ki, aki 53 pontjával és +46-os mutatójával az újonc all star ötösbe is bekerült. Pontjai mellett főleg PO-ban volt fontos megbízatása, amit a PO-ban már nem tudott teljesíteni. Kapusaink mindketten kiválóan dolgoztak, Cedrick Desjardins 2,00-ás kapott gólátlagot és 91,8%-os hatékonyságot produkált, míg a rutinosabb Curtis Sanford 2,13-at és 91,6%-ot teljesített.

Mi várható ősztől? Teljes átalakulás, hiszen Boucher vitte magával Tampába Daniel Lacroix-t és Martin Raymondot is. Subban biztosan Montréalban marad, Desharnais, Pyatt és Trotter korlátozott szabadügynökök lesznek, de biztosan meg tudunk velük egyezni, és van esélyük a Canadiensnél folytatni. Új fiúk is jöttek, először Kyle Klubertanzet szerződtettük, majd Halakért cserébe érkezett Ian Schultz (Calgary Hitmen -WHL) és Lars Eller (Peoria Rivermen). Védelmünket érzem gyengébbnek, míg elöl és leghátul nem állunk rosszul. Cedric biztos pont (de elment Boucher után Tampába), ha pedig Sanford nem hosszabbít (UFA), akkor itt van nekünk Mayer a Cincitől vagy egy másik goalie a szabadügynök piacról. Ha már Cinci. Új edzőnek Chuck Webert tartanám a legjobb megoldásnak, de számos opció van még terítéken. Bízom a következő szezonban, hasonlóan sikeres évet kívánok a csapatnak, mint amilyen az idei volt!