KOVALEV VÉGRE VISSZATÉRT!
Győzelem meg volt. Jó játék, no, erre még várni kell. Csak néhány percig játszottunk úgy, ahogy kellene. Néhány ember kiváló megmozdulásai, illetve a küzdőszellem az, ami dicsérhető volt ezen az estén. Kovalev végre ismét tavalyi önmagát idézte, Sergei Kostitsyn pedig inkább a játékkal foglalkozott. A bírók döntései ismét "osztatlan" sikert arattak a közönség körében és nálam is.
Sérültjeink továbbra is gyógyulgatnak, bár Price a következő meccsen már bevethető lesz. A csoport derbi közepes iramban indult, helyzetecskék itt is ott is. Nálunk S. Kostitsyn passzából Kovalev lőtt kapura. Halak "ügyeskedett" hátul egyet, a visszapattanó korong majdnem megtréfálta a szlovák hálóőrt. Játékosokat felrázandó szándékkal Laraque és Peters állt le öklözni, de nagyon egyoldalú volt a dolog, Georges simán jégre vitte a buffaloit. Aztán jött a vendég gól is, melyet szépen végig asszisztáltak a mieink. Leginkább Brisebois behátrálása volt kissé érthetetlen, Roy meg szépen bevágta a kapuba. PK-t hárítottuk ugyan, de az első harmadbeli teljesítményünk a nullához konvergált. Helyzetek alig-alig, átengedtük a területet a szintén nem túlzottan rámenős Sabresnek.
A második harmadban erősebben kezdtünk, egy másfél perces, kettős előnyt is sikerült kibrusztolni. Sergei Kostitsyn ki is használta az adandó lehetőséget. Markovtól kapta a korongot, amelyet a bedobó körből küldött kapura. Ezután jött néhány szebb akciónk, melynek egyikében Bégin került helyzetbe. Spaceket Kovalev ütője borotválta meg egy kicsit. Aztán megint jöttek a hibák. Előbb PP-ben sikerült kiállíttatnia magát Kovalevnek, aztán MacArthur verte be egy helyzetet a harmad vége felé.
A végső harmadra ismét feltüzelve jöttünk ki. Egy palánkra szorítás után az árván maradt koronggal Kovalev ment kapura, majd D'Agostini került helyzetbe. Maxwellnek az üres kapu is kevés volt a gólhoz, Miller fekve hárított. Sikerült is a második egyenlítés, Hamrlik lőtt távolról, a korongba pedig Tanguay ért bele szerencsésen. Érthetetlen módon megint visszavettünk, mintha OT-ra játszottunk volna. Meg is lett a böjtje! Kovalevet ismét kérdéses szituban szórták ki, jött egy kettős PK, amit persze nem úsztunk meg. Sekera szerzett harmadszor is vendég előnyt. A vég közeledte megint kihozta a csapatból a támadószellemet, amit S. Kostitsyn második gólja koronázott meg. Kovalev kevert a jobb szélen, két védő között becenterezett, ahol a fehérorosz fiú tette a dolgát. Hosszabbításban előnybe kerültünk, de nem sikerült feltenni a pontot az i-re. Langnak egy kiugrás után sikerült ugyan a kapuba juttatnia a korongot, de a kapu elmozdulása miatt nem adták meg a bírók. Hecht szerencsénkre fél perccel a vége előtt kiállítás sorsára jutott, a lehetőséget Kovalev szép, rövid sarkos lövése meghozta a bonusz pontot.
A győzelem végül is sikerült, mit is lehetne mondani? Kevés lehetőségünk közül párat kihasználtunk, de inkább a Buffalo irányított. Főleg hátrányban és a hosszabbításban játszottunk elfogadhatóan, egyébként szerények voltunk, mint az ibolya tavasszal. Ennyi kevés lesz a keményebb ellenfelek ellen, nem is beszélve a Bostonról.
1. Kovalev úgy játszik, mint egy kapitány. Végre ismét meghatározó szerepet játszik a csapatban, gólokat lő, számítanak rá a többiek is. Sajnos a buta kiállítások miatt megint bajba kerültünk miatta. Nyolc lövést küldött Millerre, az OT-s gólja előtt azért le a kalappal!
2. Sergey Kostitsyn régi önmagát idézte. Kicsit furán hangzik ez a mondat egy másod éves játékosról, de Sergey idei teljesítménye a pocsék és a csapnivaló között mozgott eddig. Most két fontos gólt lőtt, a második a hosszabbítást jelentette. Hét lövése is játékkedvet sugallt, szóval Isten hozott közöttünk!
3. Negyvenhat kapura lövés. Igazán nem a mi műfajunk az ellenfél szétlövése, de most erre volt szükség a sikerhez. A sok lövés ellenére igazán kevés jó lehetőségünk adódott, ezekkel kellett gazdálkodnunk.
1. Formaingadozás a meccs közben. Egyszer ellenállhatatlanok vagyunk, máskor pedig pocsékul játszunk. Ez azért gyakran előfordul, a baj az, hogy nálunk a jó játék ez alkalommal csupán kb. 10 percig játszott, míg a vacak vagy 50 percig.
2. Kostopoulos észrevehetetlen maradt. Tizenöt perc jégen töltött idő alatt egy lövése sem volt, még kapura tartó sem. Egy kapustól ez nem meglepő, de egy csatártól? Mostanában nem megy neki a játék, igaz, gyakran kell más társakkal egy sorban játszania a sérülések miatt.