EGY PONTRA SAJNOS AZÉRT MÉG JÓK VOLTUNK
Ezzel a megszerzett nyavalyás pontocskával ismét a 28. helyre kúsztunk fel, megelőzve az Edmontont. Utolértük a Minny-t, de nekik még van egy plusz meccsük. Szoros lesz a vége itt az alvégen, majdnem olyan izgalmas, mint a nyolcadik hely magasságában. Az, hogy ismét csak ráadást kellett játszani már nem is meglepő, ez volt a 21. ilyen találkozónk. A két gólon és az ütközészuhatagon kívül nem nagyon történt megint semmi. Uncsi.
"WE WORKED HARD. IT'S A QUESTION OF HANDLING PRESSURE AT THE RIGHT MOMENT."
(Cunneyworth értékelése az újabb verség után.)
A hétvégi emberekkel nyomtuk megint, csak a kapuban cserélt helyet Budaj és Price. Kabelre ugyan mér edzett, de kedden még nem játszhatott sérülése után. Egyetlen kisebb változás történt a felállásban, Louis Leblanc került Plekanecék mellé, míg Eller visszakerült a harmadik sor center pozíciójába. A három vereséggel érkező Floridának volt nagyon fontos a meccs és a két pont, nekünk inkább csak nyűg. A nézőket sem nagyon érdekelte a találkozó, a hivatalos telt ház ellenére jócskán voltak üres székek a csarnokban.
Pörgősen indult a korong, az elején öt percig nem is kellett megszakítani az útját. Nálunk MaxPac-nél volt az első alkalom a gólszerzésre, míg hátul elég jól zártunk. Markov hibájából mégis a Florida szerzett vezetést Wojtek Wolski szélvészgyors lövésével. Szinte azonnal sikerült a válasz. Weiss kiállítását Erik Cole (31) értékesítette a kapusról lecsorgó korongból.
Leblanc már a második felvonás elején veszélyes volt. A Panthers-ben Wolski sem állt le. Az ellenfél kapuvasára mi góllal tudtunk felelni. St-Denis szemfülesen indította a kilépő Leblanc-t (5), aki a kapust kicselezve fonákkal emelt a kapuba. Csupán négyszer találtuk el a kaput, mégis át tudtuk venni a vezetést.
Az utolsó felvonást a szokásos White-féle verekedés indította, ezúttal Gudbransonnal akadt elszámolni valója a hosszú hajú csatárnak. Az első macskás gólhoz hasonlóan, hirtelen jött a második találat is. Mikael Samuelsson tüzelt, Carey Price egy kicsit mellénézett a korongnak. Ezzel záródott a hatvan perc, jött a hosszabbítás, amiben mi voltunk aktívabbak (5-1 SOG), de nem hatékonyabbak. A büntetőknél mind a három emberünk (Desharnais, Plekanec és Leblanc) hibázott, míg Wolskinak sikerült a nap hőse címet megszereznie értékesített kísérletével.
Az újabb Panthers-sikerrel egyébként 0:4-gyel zártuk ellenük az idei sorozatunkat, azaz azzal szégyenteljes tudattal vonulhattunk le a jégről, hogy még a Ciciák is képesek a mostani csapatot söpréssel letudni. Erik Cole megint villant, aki ezzel egyéni gólrekordot döntött. Pacioretty egy kisebb góltalansági időszakot él meg. A próbálkozásokkal nincs gond, most is kilencszer kísérletezett. A két első soros szélső mellett még Leblanc teljesítménye tetszett. A második sorban 17 percnyi időt kapott, mindjárt mutatott ezt-azt. Góljánál szépen kicselezte a Clemmensent, és máskor is ügyesen mozgott. Ryan White amióta felgyógyult (20 meccs), hétszer állt le bunyózni. Kicsit még gyakorolnia kellene a verekedést, mert most sem ő volt fölényben. A bulielhozatalunk megint botrányosan gyengére sikerült. Plekanec (32%) és Desharanis (30%) is leszerepelt a hazai közönség előtt.
Andrej Markov még mindig nem a régi, az első gólnál is elöl ragadt. Jemelin viszont ismét rátalált a saját erőszakosabb oldalára, összesen ötször tarolt. A csapat szépen szerepelt hit kategóriában, összesen 42-szer ütközték le a vendégeket. Jemelin mellett Staubitz, White, Leblanc és Cole is négyet-négyet tett be a közösbe.
Hétvégén előbb New Yorkban játszunk a Rangers (48-21-7) ellen. A Parkőrök vezetik keletet három pont előnnyel (103) a Pittsburgh előtt. Az utolsó öt meccsükből csak a Buffalo ellen siklottak ki. Szerdán még játszanak a Winnipeg ellen is.
Jelenleg a Gaborik-Richards kettős viszi a csapat eredményességét, de Ryan Callahan mezőnymunkája is dicséretes. Védelemben érzek most egy kis megtorpanást, Dan Girardin kívül a többség már a rájátszásra melegíthet. Henrik Lundqvist hatodszor kezdett zsinórban a Wild ellen, amivel beállította eddigi szezoncsúcsát.
Ahhoz képest, hogy a konferencia elsőről beszélünk, nem is szerepeltünk rosszul ellenük az eddigi közös meccseinken. A két hazait nyertük 4:0-ra és 4:1, csak NY-ben veszítettünk 3:5-re. Most is ilyet várok, sok ütközéssel, kemény játékkal és néhány vendég találattal megspékelve.
