MEGINT CSAK ENNYIRE FUTOTTA...
Ismét vereség és csupán egy lőtt gól. Három meccsen egy nyavalyást tudtunk csak beverni a Capitals-nak. Erősítettünk az utolsó helyünkön, és a bőr is kezd lassan leégni a po..., akarom mondani az orcánkról. Ezt a békát már le kell nyelni, aztán nyártól egy új fejezetet kezdeni egy alapos nagytakarítással. Szomorú, de tény: inkább vagyunk jelenleg egy tök utolsó banda, mint egy PO csapat. Realitások.
"WE HAVE TO KEEP FIGHTING. I'VE BEEN IN THIS POSITION BEFORE. I REMEMBER BEING (WITH THE NY ISLANDERS) WHEN WE WERE SEVEN OR EIGHT POINTS BEHIND WITH SIX..."
(Chris Campoli még nem adta fel.)
Plekanec is felépült a megfázásból, szerencsére ez arrafelé pár nap alatt sikerül. Az újabb kieső játékosunk viszont Darche lett, akinek kisebb sérülés miatt kellett a sajtó részlegen helyet foglalnia. Utoljára tavaly március 22-én kellett ezt a "kiváló" játékost nélkülöznünk. Nokelainen viszont ismét bevethetővé vált a 15 meccses kihagyása után. A hét védős rendszer értelmében Palushajnak is mellőznie kellett a játékot, de neki ez már rutinfeladatnak tűnhet. Carey Price ezen az estén érte el a 260. NHL-es mérkőzését, amivel az ötödik olyan kapussá vált, aki 25. életévének betöltése előtt letudta ezt a meccsszámot.
Ismét a szokásos erőtlen, gyenge, tesze-tosza (tudnék még száz másik jelzőt a játékunkra) játékkal nyitottunk. Alig volt nálunk a korong, olykor még be is szorultunk. Meg is lett az eredménye, ráadásul egy kapitális Kaberle-hibából. Chimera kapu elé lőtt pakkját szépen hagyta a cseh bekk megérkezni Mathieu Perreault-hoz, aki szép könnyen behelyezte azt Price mellett a hálóba. Ettől vagy mi kezdtünk el jobban játszani (no, azért nem kell valami hatalmasra gondolni), vagy a hazaiak vettek egy kicsit vissza. Subban testtel elvitt korongja, és az utána levezetett akció azért már mutatott valami életjelet. Az első dudaszóra mezőnyben feljöttünk, de továbbra is gyengék voltunk a támadó harmadban.
A másodikban Gomez akár egalizálhatott is volna, de kétszer sem találta el rendesen a korongot. PK-ban Price mentése volt komoly, de ezzel sem mentünk semmire, mert egy fél perces kihagyás végképp eldöntötte a meccset. Előbb Diaz ragadt elöl, amiből Chimera indult és szerencsés góllal növelte a Caps előnyét, majd Ovecskin bizonyította ismét, hogy kevesen tudnak olyan pontosan és gyorsan lőni, mint ő. 0:3, gyakorlatilag véget ért a mérkőzés.
Az utolsó felvonásra több teret kaptunk, talán egy kicsit is a tervezettnél. Előbb Bourque (17) csak lőtt, majd vastat ért, végül emberhátrányban szépíteni is tudott. Ha az előnyeinket ki tudtuk volna használ, sokkal szorosabb lett volna a vége. Az első kilenc percben lövéshez sem jutott a piros mezes társaság. Szjomin azért bemutatta, hogy többet is tudtak volna a látottaknál. A végén a 2,5 perces üres kapus támadgatások csak arra voltak jók, hogy Joel Ward is gól szerezhessen.
Jól van, erősödik az a TOP 3 draftpozíció, csak ezt nehéz elviselni. Azért egyre könnyebben megy, lassan hozzá lehet szokni erre az idényre. Megint kitettünk magunkért, minden tekintetben gyengék voltunk az ugyancsak halvány formát hozó Capitals ellen. Az egy soros csapatot nagyon könnyű megállítani – minket is. Gyakorlatilag csupán Subban és Gorges kap rendes jégidőt. OK, de Campoli és Weber miért többet, mint Jemelin vagy Diaz? Kaberle életveszélyes egálban, és még két évig az is lesz. Amit az első gól előtt művelt, bénító volt még nekem is.
Plekanec nincs élete formájában, -18-nál tart, aminél gyengébbet nem nagyon találunk a centerek között az egész ligában. PK-ban még elég jó, most is tőle indult a gólunk. Gomezen ugyan látni az akaratot, de amit ebből ki tud hozni, annak nem sok köze van a jégkoronghoz. -3, azaz minden bekapott találatban benn volt. Hunter edző kirakta a két nehezékét (Knuble és Hamrlik), mi meg játszatjuk Gomezt és Kaberlét.
Price mindenkinél többet véd, de ennek így semmi értelme. Simán kezdhetett volna Budaj is. Hogy ő kicsoda? Hát a csapat tartalék kapusa, akire már nem is emlékszünk. A fiatalok sem tudtak lendíteni a csapaton, bár Leblanc időt sem kapott rá (8:23). Eller legalább ott volt, de nem igen ment neki sem. A Canadiens-nél nem megy a fiatalok képzése sem.
Rene Bourque végre a legjobb volt, de egy ember kevés a sikerhez. Hol volt az első sor? Nem nagyon ugráltak, bár azért amikor Cole-nál volt a korong, láthattuk, hogy ők értenek ehhez a legjobban. 31 lövéssel mások nyerni tudnak, nekünk még a szoros eredményhez is kevés volt. Csak lőttünk, mint a szerencsétlenek, de ez csak Neuvirth-nek hozott jó esté.
A nagy délkeleti versenyfutás közepette érkezünk vasárnap délután Floridába, ahol először a Panthers (27-20-12) lesz az ellenfél. Élet-halál kérdés számukra a két pont begyűjtése, hiszen a Caps és a Jets fogja közre a Cicákat a tabellán. Viszont nem megy mostanában nekik sem, az utolsó négy meccsükön csupán egy pontot gyűjtöttek.
Sean Bergenheim mellett Samuelsson, Fleischmann és Versteeg tud még tudott az utóbbi időben egynél több gólt, lőni, de így sincsenek túlzottan eleresztve. Védelemben Brian Campbell erősebb a többieknél, míg a kapuban Theodore mellett azért Clemmensen is lehetőséghez jutott, de előbbire nagyobb esély lesz azért vasárnap. Mivel a csapat ma még játszik a Carolina ellen, így mi lehetünk pihentebbek. Ezzel együtt is csak 50% esélyt látok a sikerre, ha pedig a pénteki játékot hozzuk, még annyit sem.
