AZ ELSŐK ESTÉJE

Gyenge meccs volt, nagyon, de legalább folytattuk a pontszerző sorozatunkat. Gomez megtörte a góltalansági esztendejét és Pacioretty is meglőtte a maga legelső mesterhármasát. Egyébként pedig felejtsük el ezt a fél gázos játékot, mert ez már kevés lesz az esetleges rájátszáshoz. A kilenc pont még eléggé távolinak tűnik, de él a remény, nem veszett el még minden. Folytonosság.

"I WANT TO SCORE GOALS BUT ALL OF YOU HAVE PLAYED SPORTS AND YOU KNOW THAT THE MOST IMPORTANT THING IS TO WIN."

(Scott Gomez első idei gólja után.)

Kunitz annyira leamortizálta kedden Webert, hogy nem is tudott játszani. Ismét visszarángattuk Aaron Palushajt, de nem sok értelme volt, hiszen nem ő sem kapott játéklehetőséget. Bourque ezúttal Leblanc-ékkal állhatott fel, míg a Gomez-Kaszcicin duó kapta meg a nyolcadik védőt. Kapuban persze Price állhatott, de ez már természetes is. Moen is játszott, pedig előző nap született meg második gyerkőce.

Még melegedett a két csapat, amikor Max Pacioretty (20) jobbról olyat eresztett meg, amit szegény Nabokov benézett. Ez már a tizedik olyan bekapott góljuk volt, amit az első kapura lövésből kaptak. Ettől a vezetéstől nem lettünk jobbak, többnyire csak evickéltünk előre-hátra. Egyedül Cole-ék voltak az átlagnál tüzesebbek, de ők sem szakadtak meg a hajtástól.
A másodikban sem nagyon változott a játék képe, eléggé erősen kellett koncentrálnom, hogy ébren tudjak maradni. Az első PK-t szokás szerint könnyedén megúsztuk. Ellenfelünk hiába próbált veszélyes lenni, nem nagyon akart menni neki a hoki. Nekünk jó volt a vezetés, főleg azután, hogy MaxPac (21) második gólját is beverte takarásból. Ez volt a hatodik többgólos mérkőzése az idényben.
Az utolsó harmadban kissé felélénkültek a fiúk. Első és egyetlen emberelőnyös lehetőségünket Diaz pontos keresztpassza után Scott Gomez (1) kapáslövéssel értékesítette. Nem kellett sokat várni az elsőre, „csak” 369 napot… Plekanecnek is volt egy biztató lehetősége, amikor egy szép csel után tüzelt. A sima győzelmünket egy kis mellényúlással tettük izgalmassá. Matt Moulson előnyben szépített, szerintem egy kissé magasra emelt bottal. Megadták, amitől lázba jött az Islas. 48 másodperccel később Streit előbb elküldte ibolyát szedni Gomezt, majd egy nagy bombagóllal visszahozta a hazai reményeket is. Többre már nem futotta tőlük, csupán Pacioretty (22) üres kapuba vágott harmadik gólja maradt hátra.

Pacioretty vitte a tegnapi show-t, első mesterhármasával és 10 kapura lövésével vitézkedett. Elég is volt neki ez a teljesítmény az NHL napi legjobbja címhez. Ő lett az első emberünk, aki átlépte a húszgólos határt, a többiek is követhetnék. Mellette Cole jelentette a lendületet (5 lövés), az erőt (3 ütközés). Bármelyik sorban feltűnt, máris jobb lett az adott összeállítás játéka. A Cole-faktor egyre fontosabb a csapatnak, nagy értéket szereztünk a múlt nyáron! Mellettük persze az első gólját megszerző Gomez lehet a sztár, de azért ennek már sokkal előbb be kellett volna következni, másrészről ettől még nem lesz számunkra hasznosabb az ablakon kidobott 7,5 millió dollár. Viszont, ha tényleg elkezdene rendesen játszani, a nyáron esetleg találhatnánk egy cap-ügyileg megcsúszott csapatot, akik az alacsonyabb fizetése mellett lecsaphatnának rá. Kevés rá az esély, de hátha.
Plekanec ismét tűrhetőt játszott, főleg a bedobásoknál remekelt (68%). Bourque ugyan rendesen próbálkozik, de még a célzókáján kellene mit finomítania. Viszont továbbra sem tetszik ez a hét védős rendszer, amikor egy egészséges támadó ül a lelátón (Palushaj). Nem mintha rosszul ment volna, de négy teljes sorral talán még jobban.
Védelemből hárman is húsz perc fölötti jégidővel teljesítettek, leginkább Josh Gorges buksiját lehet megsimogatni a +2-es, 3 ütközéses, 4 blokkos mutatójáért. Többiekre sem lehet nagyon panasz, de ez a New York tényleg nem egy PO-favorit. Ellenük nyerni nem akkora dicsőség, annak ellenére is, hogy mostanában azért voltak szép és meglepő sikereik is (pl. a Philli elleni győzelem legutóbb). A mutatott játék most elégnek bizonyult, de nem lesz elég például a Toronto ellen a hétvégén. Nem lógathatjuk a lábunkat.

Szombaton Torontóban lehet folytatni a sorozatot a Leafs (28-21-6) ellen. Szorosan, de tartják a nyolcadik helyüket a konferenciában. Céljuk nem lehet más, mint végre bekerülni a rájátszásba. Három siker után két vereséget is beszedtek, tegnap a Flyers ellen maradtak alul 4:3-ra.
Phil Kessel ismét rálelt a gólokra és a MacArthur-Bozak kettős is veszélyes lehet. A legsokoldalúbb játékot viszont régi ismerősünk, Mikajil Grabovszki nyújtja. James Reimer egyre inkább visszaveszi a kaput Gustavssontól, bár mindkét kapus hasonlóan teljesít.
Ez már a negyedik összecsapásunk lesz, az első kettő vereség után legutóbbi már mi győztünk 3:1-re. Izgalmas lehet megint a rangadó, hiszen mi még reménykedünk, ők meg a helyük megőrzését szeretnék elérni.