IZGALMASRA SIKERÜLT A BEFEJEZÉS
A második kör egy kissé izgisebbre sikeredett, mint az első, de a lényeg, hogy meg van. A koreográfia hasonló volt az elején a Barons elleni sorozathoz, de a vége kissé másképp alakult. Tavalyihoz hasonlóan ismét konfdöntőben a csapat és megint egy texas-i csapat ellen kell a nagy döntőbe jutni.
Első meccs csak az első gólig volt érdekes, utána hoztuk a kötelezőt. Amikor Ryan Russell egyenlített, a speciális egységeink hozták az első meccset. Aaron Palushaj, majd Nigel Dawes révén használtunk ki egy-egy emberelőnyt, majd a pontot az i-re J.T. Wyman SHG-je tette fel Vége 4:1 lett, szóval OK volt minden.
A második meccs is hasonló koreográfia szerint történt, vezetés a vendégeknél, majd jött a fordítás a mi részünkről. Mathieu Carle előbb egyenlített, majd Ryan Russell és Gabriel Dumont duplája eldöntötte a másodikat is.
Következett három meccs Winnipegben, a Moose barlangjában. Más volt a harmadik találkozó képe, Sajnos a védekezésünk messze elmaradt az otthonitól, így öt kapott góllal zártunk. A négyesünket most is sikerült meglőni, de ez most kevéske volt.
A negyedik hozta az első öldöklő meccset, amely csak a második ráadásban dőlt el, sajnos megint a Rénszarvasok javára. Gabriel Dumont szerzett ugyan nekünk előnyt, de azt gyorsan eltörölték, majd jött az őrült hosszúságú OT. Mindkét kapus remekelt, de egy hajszállal a túloldali Eddie Lack volt szerencsésebb.
Az utolsó idegenbeli meccsen kellett némi előnyt szerezni a hazai zárás előtt. Végre hengerelt a Hamilton, és 5:1-es sikerrel utazhatott haza. Megint a két nyerő emberünk, Nigel Dawes (2 gól) és Drew MacIntyre kapus voltak a siker legfőbb kovácsai. Érdekes, hogy mindketten a szezon közben jöttek, és mindketten az Atlantától. Az otthon nyerünk idegenben meg egy siker is elég lesz taktikánk eddig kiválóan működött.
Otthon megállt a gólszerzési tudományunk, az előző meccsen szerzett ötös után képtelenek voltunk bevenni Lack kapuját. Így Alexandre Bolduc egyetlen gólja is elég volt az összesítésben a 3:3-hoz.
Másnap következett a mindent eldöntő találkozó. Nem is akármilyen meccset rittyentettek a felek, a liga 75 éves történetének leghosszabb hetedik derbije alakult ki. Csupán a harmadik!!! hosszabbítás legelején dőlt el a továbbjutó kiléte, ami szerencsére a Bulldogs lett. A harmadik harmad derekéig vezettek a vendégek, majd ismét a Dawes egalizált. Az újabb gólra aztán majd megint ennyit kellett várnia a türelmes közönségnek. Hiába volt 57 lövésünk, hiába voltunk fölényben, csak nem akart bekerülni a korong a Manitoba hálójába. Végül aztán pont a winnipegi származású Dustin Boyd vetett véget a sorozatnak, bejuttatva a Dogs-t ismét a konferencia döntőbe.
A Western döntőben a Houston Aeros lesz a legyőzendő ellenfél, akik idegenben, a Milwaukee legyőzésével értek el idáig. Éppen előttünk végeztek az alapszakaszban, így övék a pályaelőny, ami akár jó is lehet nekünk, ha tudnánk egy meccset nyerni az első kettő valamelyikén. Alapszakaszban kétszer játszottunk egymás ellen, mindig az idegenben játszó hozta el a két pontot. Előbb ők nyertek nálunk 3:1-re, majd a visszavágón mi aláztunk egy sima 5:0-lal. Bármi lehet, érdekes meccs lesz. Kicsit még jobban előre tekintve, a keleti konfban a Binghamton és az újonc Charlotte méri össze tudását.
