NAGY KÜZDELEM VOLT
"I JUST SAW A SHOT. IT HIT MY PAD ... AND THEY BURIED IT."
(Price a döntő találatról.)
Már én is fáradt voltam, nemhogy a fiúk a jégen. 90 percnyi tiszta játékidő, majd száz kapura lövés, óriási kapusbravúrok és öldöklő izgalom. Nagyszerű meccs volt, amelyen csak a vége felé voltunk olyanok, amelyeknek már az elejétől kellett volna. Kapusok játszották a főszerepet, ha rajtuk múlt volna, reggelig tartott volna a csata. Amikor már ők sem voltak képesek a hárításra, ott voltak a többiek is.
Martin "megfogadta" a tanácsomat és Moen kivette Gomezék mellöl. Visszakapták Darche-t, vele korábban is jól működött a második sor. Pouliot továbbra is csak kintről figyelheti az eseményeket, talán már nem is játszhat az idei rájátszásban. Bostoni énekes mindig elborzaszt, hogy hogy engedhetik meg neki, hogy kiengedje a hangját ennyi ember és tévénéző előtt.
Erősen kezdtek megint a hazaiak, de volt nekünk Price, akin nem tudtak kifogni. Sőt, még mi örülhettünk majdnem, de Plekanec kihagyta a helyzetét. Szemben a kapuval már csak Ryder állt vele szemben, de az egykori Hab kézzel kiütötte a korongot. Amikor Ference-t kiállították, nagyon nem akartak működni a dolgaink, majdnem gólt kaptunk, plusz Desharnais kiállíttatta magát. Lucic egyedül ugrott ki, de Price a helyén volt, Hiába kaptunk újabb ajándékszagú PP-t Peverley kapusakadályozása miatt, pontatlan passzaink miatt semmire nem mentünk ezzel az előnnyel sem.
Második elején a PK-ban nekünk is volt lehetőségünk, de a két megugrást már a kapu előtt elszórakoztunk. Kapunk előtt viszont jól dolgoztak a fiúk, Price mindent jól láthatott és védett is. Az első tíz percben csupán kétszer tudtunk lövésig jutni, míg hátul volt dolgunk bőven. Nem tudtunk rendes támadásokat építeni, csupán megindulásaink voltak. Gomezt le is küldték Pyatték mellé a negyedik sorba egy időre.
Az utolsó harmadban Wisniewski valamiféle gond miatt nem is jött ki. Aztán végül csak sikerült vezetéshez jutniuk a hazaiaknak, Brad Marchand élete első PO-s gólját megint üresen állva szerezte meg. Ez szerencsére felrázta a csapatot és végre játszottunk is. Darche még a vasat is eltalálta. Főleg Elleréken lehetett látni, hogy van még keresnivalónk ezen az estén. Hat perccel a vége előtt aztán sikerült is egyenlíteni! Eller és Darche harcolt meg a korongért a hátsó palánknál, majd a kapu elé időben érkező Halpern (1) hetedik PO-s találatával egalizáltunk.
Jött az első hosszabbítás, amelyet mindkét csapat lezárhatott volna. Gionta kétszer dolgoztatta Thomas-t, Price meg majdnem a saját kapujába ütötte a korongot. Wiz szerencsére visszatérhetett, volt is két értelmes lövése. Cammalleri lövése is csupán Chara korijáról pattant ki az utolsó pillanatban. Hátul Sopel korongeladása, majd buktatása miatt kerültünk emberhátrányba. Bergeron buktatásáért sokan büntetőt szerettek volna látni. Krajci szólóját viszont sikerült kapusunknak ismét csak valahogy hatástalanítania.
A második ráadásban tényleg a kezünkben volt minden nyerő lap. Moen és Gionta indulhattak meg üresen, de Thomas csodaszámba menő védéssel kivédte a kapitány löketét. A másik oldalon viszont Hamrlik tétovázása végzetesnek bizonyult. Horton maradt a kapunk előtt, amit ki is tudott használni.
Lehetett volna fordított is, de csak a hosszabbítás alapján! Az első ötven percben nagyon nem tudtunk semmi hasznosat csinálni a gólszerzés érdekében, egy-két megugrástól és lehetőségtől eltekintve nem igazán voltunk szervezettek a támadó harmadban. Sajnos legjobbjaink megint gólképtelenek maradtak, pedig próbálkoztak. Cammalleritől a három lövés kevés, nem találja igazán a góllövés titkát. Plekanec is egyre többet vállal, de öt lövése ellenére még mindig nem az igazi. Leginkább Giontánál lehet látni, hogy hiába tesz meg mindent (7 lövés), csak nem akar sikerülni neki. Viszont a harmadik sorral elégedett voltam, főleg a harmadik harmadban. Ellerék harcoltak, küzdöttek, mindent megtettek a sikerért. Lars három lövése mellett csinált még hat ütközést és a bedobásoknál is 50%-ot hozott a múltkori semmi után. Bár az első sor kapta mindkét gólt, azok inkább védelmi hibák voltak, bekkek lelkén száradva. Kaszcicin ismét kemény volt, 7 hitet gyűjtött.
Érdekes volt látni, hogy a ráadás elején hogy javult a lövési mutatónk és hogy kissé gyengült a FO-nk. Minden emberünk ütött kapura, kivéve Sopelt. 164 perc után tudott ismét vezetni hazai pályán a Boston, eddig jól álltuk a sarat idegenben.
Hátul Subban ismét monster 41 percet vállalat, messze a legtöbbet a mezőnyben. Most nem kalandorkodott előre feleslegesen, jól végezte a dolgát. Sopel és Hamrlik viszont komoly hibákat vétett a kapu előtt, ami a meccsbe került. Wisniewski kiszállása a harmadik harmadban egyelőre érthetetlen, de legalább vissza tudott térni, és nem szerzett komoly sérülést.
PK-ban továbbra is hibátlanok vagyunk, nem kaptunk még gólt a sorozatban. Előnyben viszont teljes fejetlenséget tapasztaltam, már második meccsen zsinórban.
Nincs több mese, nincs több mellébeszélés! Innentől már csak a győzelem jöhet szóba, de ezt már tavalyi is megtapasztalhattuk. Két meccs, két élet-halál derbi, innen szép a továbbjutás! Elöl sokkal hatékonyabbnak kell lennünk, mert Thomas-nak egyre nehezebb gólt lőni. Az nem lehet, hogy ilyen fontos pillanatokban a harmadik sorunk nyújtsa a legjobbat. Hátul Price biztos pont, de a védőink olykor körültekintőbbek lehetnének. Az biztos, hogy valamit ki kell találni, mert már a Boston oldalán van az előny. Az eddig 2-3-as állásoknál 7-19 az összesített mérlegünk, míg ez a másik oldalon 17-4.
