JOBBAN FÁJ A VERSÉGNÉL, HOGY NINCS SPECIÁLIS EGYSÉGÜNK!

"SPECIAL TEAMS OFTEN DICTATE THE OUTCOME. THAT WAS THE CASE TONIGHT."

(Martin is jól látja a speciális egységek eredményességének hiányát.)

Most mát 3-3-ra állunk az előszezonban, amivel önmagával semmi bajom sincsen. Viszont a játék még rendkívül nyers, tele hibákkal és hiányosságokkal.  Sokan még nem vették fel a hoki ritmusát, kell még a csapatnak a következő hét a felkészülésre. Gyakorlatilag minden csapatrészben találhatunk problémákat, de talán a speciális játékunk az, ami miatt a leginkább aggódhatunk.

Sabres ellen már az új kapitány vezette a bandát, Brian Gionta lett a Canadiens 28. C-betűse. Egyébként csupán a második, aki az Egyesült Államokból érkezett Montréalba Chris Chelios után. Pouliot ismét a régi sorában mutathatott volna valamit korábban megismert tudásából. Eller ismét más helyen láthattunk, remélem, minél előbb megtaláljuk az igazi pozícióját. Védelemben Spacek és Subban alkotta az első párt, míg O’Byrne Henry-vel is összekerült. Utóbbinak elég jó esélye van, hogy Markov és Hamrlik sérülése miatt helyet kapjon az első keretben. Kapuban végig Auld bizonyíthatott.

Rosszul indult a móka, Spacek kiállításából hamar előnybe kerültek a vendégek. A lecsorgó korongot közelről lőtte be az osztrák csatár Auld kapujába. Hiába kaptunk négy emberelőnyt ebben a harmadban, egyikkel sem tudtunk mit kezdeni.
A másodikban is a Sabres kezdte a gólgyártást. Másfél perc telt csupán el, amikor Luke Adam elvette a kapunk mögött a pakkot a körülményeskedő O’Byrne-től, majd egyből kapura is fordult. Szerencsére azonnal jött a válaszunk, Darche szerezett korongot vonalon túl, majd szépített. O’Byrne javított megítélésén a távolról szerzett egyenlítő találatával. Sajnos nem sokáig tudtunk egálban maradni, mert egy újabb PPG-t kaptunk. Connolly szabadon megnézte a bal fölsőt és be is vágta a korongot. Adam második gólja, ami a kapuvasról ment be, már gyakorlatilag el is döntötte az összecsapás végkimenetelét.
A harmadik felvonás egy Lapierre-Weber bunyóval nyitott, majd jött a harmadik létszámhátrányból beszedett gólunk is. Schiestel volt eredményes, amivel nyolcból három emberelőnyt bevágtak nekünk. Szerencsére volt még egy találatunk, amit Pyatt ügyesen oldott meg. Spacek passza totálisan egyedül találata őt Enroth kapuja előtt, ő pedig higgadtan megoldotta az adódó lehetőséget.

„Speciálisan” gyenge volt a csapat, de ez már tendencia az előszezonban. Sem a kihasználás, sem a védekezés nem üti meg az elfogadhatót. Ez rövidtávon nem fog hirtelen megjavulni, de remélem, gyorsan tudunk majd lépni ez ügyben!
Pouliot megint észrevehetetlen volt, de Kaszcicin és Lapierre sem a legjobb meccsét teljesítette ez az estén. Eller ismét csak más helyen találta magát, jó lenne már az igazi pozícióba rakni. Giontának is sok volt az ünneplés, de majd egy hét múlva! Halpern viszont kezd belerázódni a szisztémánkba, +2-vel zárta az estét.
Védelemben Subban próbálkozott (5), de a góllövés nem sikerül neki mostanság. Emellett a buta kiállítások és az eladott korongok is rontották teljesítményének értékét. Spacek viszont egyre jobb elöl is, ebből lehet valamit még kihozni. O’Byrne megint hozta a szokásos hajmeresztő hibáját (Adam első góljánál), de utána legalább sikerült neki is betalálnia.
Auld még nem az igazi, de a védelem sem, ami előtte van. Lesz ez még jobb is, vagy legalább is nagyon remélem!
Jó hír, hogy végre mi domináltunk a palánk mellett (23-11), talán nem leszünk minden meccsen fizikálisan alárendelt szerepben.

Utolsó felkészülési mérkőzésüket idegenben játszunk majd a Québec Cíty-ben. Hivatalosan a pályaválasztó a New York Islanders lesz, de szerintem inkább mi leszünk „otthon”. A Szigetlakók eddig két vereséget számlálnak, legközelebb pénteken játszanak a Devils ellen idegenben. A győzelem jól esne az önérzetünknek, legalább pozitív mérleggel zárhatnánk az előszezont. Személy szerint én azt szeretném, ha már teljes lineup-pal sorakoznánk fel a szomszédvárban.