HALAK, HALAK, HALAK!!!
"SOME NIGHTS, THE GAME SEEMS TO BE IN SLOW MOTION AND YOU JUST THINK YOU'LL STOP EVERYTHING."
(Halak arról, hogy olykor verhetetlennek érzi magát a kapuban.)
Sikerült! Győztünk! Otthon! Igen, otthon. 2008. áprilisa óta hatszor szenvedtünk vereséget a PO-ban hazai jégen. Megtört a jég, hogy stílszerű legyek. Halak földönkívüli volt, védőink mindent blokkoltak és elöl is sikerült olykor zavart keltenünk. Nem voltunk überfaszák, de mindent kihoztak magukból a fiúk, amit csak tudtak. Ilyen játék kell a rájátszásban, talán reménykedhetünk!
Egyetlen változás a múlt péntekhez képest, hogy Martinék felhívták P.K. Subbant Hamiltonból. Megtehették, mert a Dogs pont egy nappal korábban lépett tovább a Calder-rájátszásban, így éppen ráért a srác egy kis PO-s bemutatkozásra. Hamrlik lett a párja, míg Bergeron ismét a negyedik sorban csatárkodhatott. Kimaradó megint Sergei Kostitsyn volt, akit Martin nem nagyon favorizál. Újabb díjjelölés esett le a Capsnek, Green után most Theodore-t nevezték meg, mint Masterton-esélyest.
Rajtnál az ellenfél kezdett erősebben, pedig eddig mi szoktuk ezt csinálni. Másfél perc alatt ötször tesztelték kapusunkat. Aztán az első emberelőnyünkből jött a vezetés! Bergeron lecsorgó lövését Cammalleri (4) szedte össze, majd szép keresztlövéssel vette be Varlamov kapuját. Kilencven másodperc után ismét villant a 13-as. Bedobás után Subban tette ki oldalra a pakkot, amit Cammy (5) kapásból vágott a léc alá. Ezután sikerült átvészelni egy 1:15-ös kettős emberhátrányt (Hamrlik lőtte ki a korongot Metropolit kiállítása alatt).
Második felvonás is a Caps rohamaival indult, amiből kettő különösen húzós volt. Lapierre diving kiállítása már túlzás volt, de Halak újabb szenzációs védései tartottak minket. 11 vendéglövés után sikerült először nekünk is tesztelni a másik hálóőrt. Lapierre kiugrásából majdnem újabb gólt szereztünk, aztán egy kapuvassal zártuk a középső harmadot. Ennek ellenére 3-15 lett a SOG, nem nekünk.
Nem kellett sokáig várni az újabb gólra, mivel Lapierre első PO-találatával közte háromra növelte az előnyünket. Ez is nagy bomba volt a léc alá, bár a kapus is benne volt. Ezután kezdődött a bírók szerpelése! Előbb Giontat, majd ismét Lapierre-t állították ki (szerintük) színészkedésért. Szerencsére így vagy úgy minden PK-t kivédekeztek a fiúk. Max nagy formában volt, újabb megugrásából pihentető PP-t harcolt ki a washingtoni nyomás közepette. Azért Halak sem bírta örökké, Green távoli lecsorgó lövését Fehr kotorta közelről a hálónkba. Végén lehozták a Varly-t is, de már ez sem segített, sőt, Plekanec már negyedik playoffos találatát könyvelhette el.
Jó teljesítményekben ezúttal sem volt hiány a kék-fehér-piros mezesek táborában. Nem lehet nem Jaroval kezdeni a sort! 53 védés az 53 védés, ráadásul PO-ban és rendes játékidő alatt! Korábbi rekordot még Ken Dryden tartotta 1971-ből (Boston ellen). Gondban leszünk a nyáron, hogy melyik portást tartsuk meg! A vezetőség kedvencét, aki fiatalabb, vagy az idei szezon hősét, aki jóval hátrébbről lett draftolva, és a megfigyelők is kevesebbre taksálják. Nehéz kérdés, de erre térjünk vissza a szezon után. Halak földönkívüli mozdulatokkal repkedett a vasak között, szinte nem ismert lehetetlent.
Védelem ismét felülmúlta önmagát és eddig mutatott valós tudását! A Gill-Gorges duó árnyékként követte Ovechinkint, akit egyszerűen nem hagytak élni hagyni. Volt egy-két veszélyesebb húzás, de gólt nem tudott szerezni. Nyolcszor blokkoltak (ebből Gill ötször), míg a Markov-O'Byrne kettős inkább az ütközések terén jeleskedett (ötször). Andrei 29 percet vállalt ismét, nem tudom meddig bírja még ezt a terhelést. Subban játékán érződött a lámpaláz, de ez nem vetette vissza. Közönség nagyon bíztatta, ami jól jött neki. Első meccsén máris ponttal zárt és nem tett rossz benyomást azt hiszem senkire. Három percnyi PP-je is biztató, Bergeronnak lesz utódja jövőre!
Cammalleri ligaszinten is szépen termel, gólokban (5) és pontokban (10) is a harmadik helyen áll. Lapierre nagyon meglepett, gólja mellett végig veszélyes és látványos játékot produkált. Giontaék egy kicsit halványabbak voltak, de ezt csak az előző két csatár teljesítménye mellett említeném. Pouliot továbbra is gyenge, már csak nyolc shiftet kapott. Másik "jómadár" Bergeron volt, de legalább nem hibázott annyit. Pyatt és Plekanec is a jók között szerepel, jól termeltek ők is.
Kapusunk mellett a verhetetlen SH-s munkánk érdemel dicséretet. Hat mérkőzésen csupán egy gólt engedélyeztünk az alapszakasz legjobb emberelőnyös bandájának. Ezt muszáj tartani, ha tovább akarunk menni.
Következik tehát az utolsó, mindent eldöntő csörte Washington csütörtök éjjel! Itt már minden lehet, nincsen esélyes és gyengébb, itt már csak két mindenre elszánt csapat van, akik tovább akarnak jutni. Eddig kétszer sikerült 1-3-ról fordítva továbbjutni, most jöhet a harmadik is! Lélektani előny most nálunk van, ezt kell kihasználni. Halaknak ismét szenzációsat kell nyújtania és a védelemnek nem szabad nagyot hibázni. Elöl remélhetőleg megint sikerül néhány gyors góllal zavart kelteni, akkor lesz esélyünk.
qx92 2010.04.27. 14:16:54
p@lee22 2010.04.28. 07:32:56
Pankratov 2010.04.28. 13:12:35
qx92 2010.04.28. 13:37:10
p@lee22 2010.04.28. 13:59:23
p@lee22 2010.04.28. 14:00:31
hc 2010.04.29. 03:41:09
p@lee22 2010.04.29. 03:53:24