LASSAN TÉNYLEG A LEGALJÁN LESZÜNK

Csak a szokásos, a Habs-re jellemző vereséget szenvedtük el. Egyénileg is vannak hibák, de leginkább CSAPATKÉNT bukott meg az idei szereplésünk. Ismét vezettünk a harmadik felvonásban, erre két gólos vereséggel csomagolhatunk hazafelé. Lassan már fel sem veszem az ilyeneket, sokkal inkább figyelem az ellenfelek eredményeit, hogy tényleg sikerül-e az a bravúr, hogy a legaljára süllyedve választhassunk az idei drafton. Apátia.

"IT’S NOT OVER TILL IT’S OVER,
BUT WE’VE DUG OURSELVES A PRETTY BIG HOLE."

(Max Pacioretty még bízik?)

White ugyan elszállt a többiekkel Newarkba, de még nem állították be, pedig nem ártana már egy rendes negyedik sor. Most is csak ketten voltak ott, a harmadik ember pedig a többiből lett behelyettesítve. Leblanc ismét felkerült, Engqvist egy héten már másodszor került vissza Hamiltonba. Kaszcicin került LL mellé a negyedikbe. Gomez 300 napja nem játszott már korábbi csapata ellen, míg Desharnais 100. mérkőzését játszotta a ligában.

Nem akarom magam állandóan ismételni, megteszi ezt úgyis helyettem az élet. Természetesen ismét vezetést tudtunk szerezni, még pedig Desharnais (10) fejjel!!! elért találatával. Bourque közeli lövése felpattant, és pont az ott sertepertélő DD fejéről pottyant a kapuba. Sokat lőttünk, míg a hazaiak még aludhattak. Az első húsz perc felénél jött is az újabb büntetés! Leblanc forgolódott ügyesen a kék vonal körül, majd Weber levágódó lövése a kapu elé egyedül érkező Kaszcicint (12) találta jó helyen. Oly magányos volt, hogy még egy fordulatot is tudott csinálni, amivel teljesen megzavarta martin Brodeurt. Gyorsan jött a szépítés, Parise nem túl veszélyes lövését Price alaposan benézte a rövid alsónál.
Sok hibával kezdtük a középső játékrészt, megint elkezdtük eladogatni a korongokat. Ennek ellenére a PK ismét segített. Lefordulás után Plekanec mehetett a kapus ellen. Lövését ugyan védte Brodeur, de a mögötte érkező Darche (3) már nem hibázott. PP-ben viszont megint szépített a házigazda. Cole kiállítása is érdekes volt, amikor fejen találta a botjával a kapust. Nem is az ítélet lepett meg, hanem az indok: magas bot. Lehetett talán egy méter magasan az ütője, csak Brodeur ugye egészen lent volt a védés miatt. Ezt használta ki végül Clarkson, amikor Kovalcsuk lövését lábbal juttatta a kapunkba.
Ismét egy gólos előnnyel indultunk neki a véghajrának, ami idén olyan sokszor nem hozott szerencsét. Most sem. Előbb Zubrus egyenlített, beleérve Ponikarovszkij, majd a vége előtt három perccel Parise egy ügyes akció végén a győztes gólt is beverte a fekvő Price mellett. A legvégén bekapott üres kapus (Clarkson) már nem számított semmit, így sorozatban második vereségünket is elszenvedtük az All Star szünet után.

Az, hogy kétgólos vezetésről kikapunk nem annyira meglepő. Az, hogy zsinórban kapunk négyet azért nem olyan gyakran esik meg még velünk is. Nálunk ebben a szezonban mindig vannak vadabbnál-vadabb dolgok. A szerencsétlen negyedik sor nem is volt olyan béna. Leblanc felrázta a kissé leeresztő Kaszcicint. Jobb is ha AK nekidurálja magát, mert így talán lesz érte jelentkező a deadline-kor. Cole-ék sem a legjobb napot futották, de ez még mindig sokkal veszélyesebb volt, mint Plekanecék vagy Ellerék.
A két legjobb PK-t játszó csapat összecsapása nem ígért komoly emberelőnyös játékot, de azért mindkét oldalon esett egy-egy gól. Darche SHG-jével már a negyedik emberünk került fel erre a listára. A liga utolsó PP-nk ellenére volt egy-két jó elképzelésünk, de távolról nullák vagyunk, közelebbről pedig nem is szoktunk rendesen játszani.
Védelemben egy-két hiba és egy adag pech elég volt a buktánkhoz. Price megint begyűjtött egy potyát, az ide-oda pattogó korongok is az ellenségeink voltak. Keménységben, Subban szépséges ütközése ellenére, is alulmaratunk. A Boulton-Clarkson kettős szépen rendet vágott közöttünk. Blokkolni viszont alig-alig kellett (5-6), pedig rendesen behúzódtunk a kapunk elé a mérkőzés első felében.
Amíg a legdrágább csatárunk egy éve nem lőtt gólt vagy a legdrágább védőnk több mint egy éve nem játszik, nem nagyon fogunk semmi komolyat elérni. Ezzel kell együtt élni, meg azzal, hogy lassan tényleg csak a kedvező draft marad nekünk örömforrásként.

Hétvégére jön a szokásos Super Bowl hétvégénk, két kora délutáni mérkőzéssel. Előbb a Washington (26-20-4) érkezik szombaton, majd másnap a Winnipeg. A fővárosiak nincsenek valami jó passzban, az utóbbi öt meccsükön "csak" öt ponttal gyarapodtak. A legutóbbi, Florida elleni 4:2-es verség a legfájóbb, mert ezzel át kellett engedniük a csoport elsőséget és a harmadik helyet a konferenciában a Cicáknak. Ovecskin eltiltása lassan lejár, de Bäckström és Green sérülése nem akar még rendbe jönni. Legjobb formában lévő csatáruk jelenleg Mathieu Perreault, aki még január közepén a nálunk aratott 3:0-s siker alkalmával fogott neki a gólgyártásnak. Laich és Wideman is a jobbak közül való, rájuk sem árt figyelnünk majd. Kapuban szerintem ismét Vokoun fog állni, nem úgy, mint a legutóbbi összecsapásunkon. Ellenünk ismét rálelhetnek a számukra üdvözítő útra, nekünk meg már úgyis mindegy.