NEM IS MONDOK SEMMIT...DE AZÉRT MÉGIS!
"ON A NIGHT LIKE TONIGHT WHEN YOU DON'T GIVE UP A POWER-PLAY GOAL, IT STILL TAKES A LOT OF PUCK TIME IN THEIR END AWAY. YOU'RE AT YOUR BEST WHEN YOU CAN GET PUCK..."
(Cammalleri a túl sok kiállításról.)
Ennek az alagútnak mikor lesz már vége! Nem tudom, de egyelőre egy halvány fénypont sincsen a sötétségben. A védelmünk eddig is gyenge volt (most nem is annyira), kapusaink bizonytalanok voltak (Halak most remekelt), de a csatáraink eddig termeltek. Az utóbbi időben viszont már ők is lebénultak, három mérkőzésen két gól teljesen felfoghatatlan és elfogadhatatlan.
Ismét Centennial Jersey Night-ot tartottunk, azaz az 1910-11-es piros-zöld szerelés modern kori replikájában sorakozott fel a legénység a himnuszhoz. Köztük volt a múlt héten megszerzett Jay Leach is, akinek a védekezési gondjainkon kellene valahogy segítenie. Egyébként a 20-as számot kapta, azt, amelyet tavaly még Lang vitt sikerre. Ahhoz, hogy helyet tudjunk neki csinálni a keretben, sérült-listára kellett rakni a már régóta fájdalmakkal küszködő Laraqueot. A sorokat is variáltuk a hétvégihez képest, Kostitsyn ismét bizalmat kapott a mestertől, és visszakerült az első sorba. Így Cammalleri csúszott vissza a másodikba, míg Latendressenek csak a negyedikben maradt hely. Érdekes, a mostanában gyengén muzsikáló Lapierre marad a második egységben. Kapuban megint Halak következett, pedig Price új, ünnepi sisakot csináltatott magának a kanadai nemzeti ünnep tiszteletére. Ha már itt tartunk, had említsem meg, hogy Cammy tett egy szép felajánlást az Afganisztánban szolgáló katonáknak. Ezentúl minden hazai mérkőzésre két ingyen jegyet biztosít Kanada védői számára.
Azonnal egy kiállítással kezdtünk, amikor egy perc elteltével Marat küldték ki. Érdekes és egyben szomorú tény, hogy mi kapjuk a legtöbb kisbüntetést a ligában (96). Szerencsére nem lett belőle komoly baj, de jelzésértékű, hogy miért is olyan magas ez a szám. Első veszélyesebb lövésünket Gionta adta le Kiprusoff kapujára. Halaknak viszont többször is játékba kellett avatkoznia, egyelőre sikerrel. Bergeron távoli lövése is elakadt a kapusban, pedig nem is látta rendesen. Kemény volt a meccs, Phaneuf előbb Paciorettyt ütközte le, majd következett Kostitsyn is. A Moen-Pardy bunyó szerencsére hazai sikerrel zárult. A megszerzett PP természetesen teljesen felesleges volt, még felállni sem tudtunk, csupán egy Cammy löketre futotta. Aztán beütött a krach, Iginla egy távoli lövéssel vette be a semmit sem látó Halak kapuját. Erre egy újabb verekedés volt a válaszunk, melyet White és Nystrom mutatott be. A harmad végén még Pyatt előtt adódott egy lehetőség, de nem tudott beleszúrni Lapierre kipattanó korongjába. Egy áthúzódó emberelőny zárta le a harmadot, de ismét csupán egy Gio lövésig jutottunk el. Elöl nagyon pontatlanok voltunk, alig akadt egy normális passz. Hátul a hibák most nem okoztak galibát.
A második harmadot ugye előnyben kezdhettük, de megint csak egy lövésre futotta, amikor is Gionta lökete akadt el Sarichban. Meghúztuk az iramot, de nem mentünk vele semmire. Kipper jol védett, a D jól zárt. Hátul viszont ismét Jaronak kellett kétszer is veszélyes helyzetben mentenie. Plekanec ledöntésénél Lapeirre is akcióba lendült, melynek a vége kettős kiállítás lett (Prusttal együtt). 4v4-ben idén kiválóan szoktunk játszani, most is egyenlíthettünk volna. Volna, mert Gomez a szólót kihagyta, ezzel talán a legnagyobb egyenlítési esélyünket szalasztottuk el. Pleks második leütközésénél Mara kelt a védelmére, eredménye újabb emberhátrány lett. Ha valami dicsérhető volt ezen az estén, az az emberhátrányos munka volt. Szinte hiba nélkül oldottuk, nagyobb albertei helyzet nélkül. Hiába javultunk fel erre a harmadra, a gólszerzés továbbra is csak hiú ábránd maradt játékosaink számára.
Az utolsó periódus Kostitsyn, majd Cammalleri helyzetével indult. Mike szép csellel játszotta be magát a kapu elé, de ott elfogyott a tudomány. Némi változást eszközöltünk a sorokban, Cammalleri megkapta társául a Moen-Metro duót. Ezzel ugyan gyorsabb lett a játékunk, de veszélyesebb az sajnos nem. Hátul sem unatkozhattak a fiúk, egy kiugrás után Halak védett, de Gorges szabálytalansága miatt jöhetett a büntetés. Ezt kivédekeztük szépe, majd a túloldalon a PP-t szokás szerint elpazaroltuk. Josh nagyon nem volt formában ezen az estén, kapu előtt eladott korongjából majdnem tovább növelte előnyét a Flames. A végén ugyan ismét lehoztuk a kapust, de ez már nem segített azon, hogy elszenvedjük idei első (remélhetőleg utolsó) nullázós vereségünket.
Most megint kit és mit dicsérjek! Lássuk hát! Itt van először is Halak, aki tényleg jó volt. 30 védést hozott össze, és a gólról sem tehetett igazából. Egy-két hajmeresztő mozdulatot leszámítva igen profin teljesített. Ezzel továbbra is megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy ki is az elsőszámú cerberus Montrealban. Elöl Gionta és Kostitsyn próbálkozásait lehetne kiemelni, de a gólig ők sem jutottak el. Spacek a kék vonalról próbálkozott négyszer is - sikertelenül. Leach, az új fiú, 17 percet kapott. Nagyobb hibát nem csinált, sőt még egy lövést is eleresztett. Latendresse és White legalább a védőmunkában jól teljesített (5-5 ütközés). Csapatjátékban a PK-t lehetne kiemelni, hiszen mind a hat lehetőséget simán megoldották a fiúk.
Gól-képtelenség! Idén először nem tudtunk gólt szerezni. Két éve még mi szereztük a legtöbbet keleten, most meg... Szerintem már ott hibáztunk, hogy szétszedtük az első sort. Kostitsyn nem volt rossz, de nem működött az egység. Utoljára február 2-án, Atlantában maradtunk gól nélkül. Rengeteg a kiállítás is, legtöbbször feleslegesen. Most ugyan nem lett belőle baj, de ne kelljen már mindig PK-ban játszanunk, mert az a legfárasztóbb. Nem ebben kellene liga-elsőnek lenni! Plekanecnek, második soros center létére nem sikerült 18 perc jégidő mellett eltalálnia a kaput. Gorges a jó szezonkezdet után egyre többet hibázik, eladott korongok, kétségbeesett kiállítások.
Most következik két idegenbeli, ráadásul nyugati mérkőzés. A Coyotes és a Preds nem olyan félelmetes ellenfelek, de nekünk jelenleg mindenkitől tartani kell...sajnos. Persze győzhetünk is, de ehhez mást és sokkal jobbat kell nyújtani. Meglátjuk...